Magamról

Közgazdász vagyok, éppen túl a hatvanon. Négy évtizede szerelmes ugyanabba a lányba, aki három szép, okos és felelősségteljes, immár felnőtt gyermekünk anyja, és két tündéri unokánk nagyija. Nem mellesleg 2010-től 2014 őszéig képviselő voltam szülőföldemen, a Budapest XII. kerület (Hegyvidék) önkormányzatában. Sok vívódás után, 2013 februárjában sokadmagammal elhagytam az LMP-t és új pártot alapítottunk, Párbeszéd Magyarországért néven. Ebben a blogban időről-időre megírom, hogyan látom a világot. Írok színházról, filmről, politikáról, helyi ügyekről és minden másról, ami érdekel. Remélem, nem csak engem.

A Reichstag? De miért?

A fenti képen látható Reichstag a mai formájában csodálatos szimbólum-együttes. Először is azért, mert egy rosszhírű régi épületet úgy korszerűsítettek, hogy visszanyerte funkcióját és megtarthatta formáját. Másodszor azért, mert a tiszta üveg kupola tükörrendszere beviszi a nap fényét az ülésterembe. Harmadszor, de nem utolsósorban pedig azért, mert a kupola látogatói felülről láthatnak rá a képviselők munkájára. Valószínűleg nemcsak arányai, hanem a szimbolikája miatt is gyönyörű. Teljesen odavagyok érte.

Aktualitások

2014. október 7-én, kedden, 17 és 18 óra között a ciklus utolsó képviselői fogadóóráját tartom a Café Bagatelle-ben. Minden kedves engem felkereső választópolgár vendégem egy kávéra, vagy teára és egy süteményre. Előzetes bejelentkezés: sipos.peter@parbeszedmagyarorszagert.hu

Cím: 1126 Budapest, XII. kerület Németvölgyi út 17.

 

Írjon nekem!

Ha szeretné velem felvenni a kapcsolatot, írjon egy e-mailt a sipos.peter@parbeszedmagyarorszagert.hu címre. Nem ígérem, hogy megoldom a problémáját, de azt igen, hogy biztosan válaszolok.

Pórul járás

avagy: miért költözik el az okmányiroda?

2012.10.27. 12:41 Sipos Péter

okmányiroda.jpgVan úgy, hogy egy jó gondolat megvalósulása azzal jár, hogy mindenkinek rosszabb lesz. Így van ez most a hegyvidéki okmányirodával, amelyik jól bevált helyéről, a kerület közepéről a szélére, a Krisztina körútra költözik. Az okok egészen magas helyen keresendők.

A múlt heti testületi ülés napirendjén nem volt sok izgalmas téma. Bölcsőde és óvoda vezetők kinevezése és egy területhasználati díjat nem fizető virágárus alaptalan fellebbezésének elutasítása, Vígh Tamás szobrász emléktáblájáról szóló döntés és a többi téma tárgyalása is csendes egyhangúságban zajlott.

A Fővárosi Kerületi Hivatal kialakításáról szóló megállapodás jóváhagyása című napirendi pontnál élénkült fel a vita. Mint talán mindenki előtt ismert, az önkormányzatok egyes igazgatási funkciói a jövő év elején megalakuló járásokhoz kerülnek. Az, hogy például az okmányirodai ügyek, vagy gépjárművekkel kapcsolatos hatósági ügyintézés állami és nem önkormányzati feladattá válik, nem rossz gondolat. Azon már lehetett volna vitatkozni, hogy a gyámügyi, vagy építéshatósági feladatoknak az államosítása mennyire szolgálja az állampolgárok érdekeit, de a Nemzeti Együttműködés Rendszerében az ilyen típusú vélemény-ütközések nincsenek szokásban. A döntés megszületett, a végrehajtás folyamatban. Összességében azt gondolom, hogy az igazgatási feladatok egy részének elvétele az önkormányzatoktól helyes lépés, mert megszabadítja a helyhatóságokat egy sor állami adminisztrációs feladattól és talán a szakértelem koncentrációját is magával hozza. Ráadásul az elképzelések szerint az új hivatalok úgy nevezett egyablakos rendszereiben még többféle ügyet is el lehet majd egyszer intézni. Elvben tehát olcsóbb lenne a bürokrácia, jobb az állampolgároknak nyújtott szolgáltatás. Elvben.

Az eredeti elképzelések szerint Budapesten csak öt járást hoztak volna létre. Ez – ha nem jár az ügyintézési helyek (okmányirodák stb.) számának csökkenésével – takarékos, helyes döntés lett volna. A kerületi kiskirályok azonban kilobbizták, hogy minden kerület külön hivatalt kapjon. Különösebb szakértelem nélkül megjósolható, hogy az új rendszer így végül drágább lesz, mint a régi.

A Hegyvidék esetében azonban nemcsak a többletkiadás, de a színvonal esése is garantált. Nem arról van szó, hogy az okmányirodának az új hivatalhoz átvezényelt kiváló munkatársai ne lennének képesek továbbra is ugyanolyan jól dolgozni, mint eddig. Biztos vagyok abban, hogy állami alkalmazásban is mindent megtesznek majd, hogy ügyeinket gyorsan és jól intézzék. A gond az, hogy az iroda a jól bevált Böszörményi úti helyéről a Moszkva tér mellé, a Krisztina körút 2-4. alá költözik. A kerület közepéről a szélére. Igaz, ez a hely több villamos- és buszjárattal, sőt metróval is megközelíthető, de a megállóktól többet kell oda kutyagolni, parkolni pedig szinte lehetetlen azon a környéken.

Az új helyszín kialakítása sem lesz két fillér, de ez sem számít. Azt sem tudni, mit kezd majd a polgármesteri hivatal az iroda gondosan kialakított eddigi helyével. A lényeg, hogy ne legyen két dudás egy csárdában, két hivatal egy épületben.

Az ellenzéki képviselők berzenkedtek, kifogásaikat hangoztatták, de az előterjesztést a többség elfogadta. Jövőre tehát, kedves kerületi polgárok, az okmányirodai ügyekkel a Széll Kálmán térre kell menni. Amit idáig egy helyen tudtunk elintézni, jövőre már több futkározással jár. Egyelőre úgy tűnik, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében nem a hivatal van az emberekért, hanem fordítva. Remélem, nem sokáig tart már.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

2 komment

Címkék: önkormányzat okmányiroda hivatal kerületi Járás

Egy nagybeteg szanatórium

2012.10.16. 11:38 Sipos Péter

svábhegyi szanatórium.jpgA svábhegyi szanatórium a hegy egyik legértékesebb épülete. Nem feltétlenül pénzügyi, inkább építészeti értelemben. Ez az ingatlan immár több mint két éve a második leggazdagabb magyar nő, Bolgár Judit és családja egyik cégének tulajdonában van. 2010-ben, még a kormányváltás előtt vették a Semmelweis Egyetemtől meg az akkor már hosszú ideje üresen álló és pusztuló korházat. Most nem foglalkoznék a vásárlás nem megnyugtató körülményeivel. Ezt megtette a Magyar Narancs nemrégiben egy hosszú tényfeltáró cikkében.

Ami engem nyugtalanít, hogy az egykor pompázatos épület, gyönyörű parkjával együtt azóta is az enyészeté. Nem teljesen világos számomra, hogy mi lehet a befektetők célja a szanatóriummal. A tulajdonosváltást követően a helyi sajtóban találgatások jelentek meg arról, hogy vajon gyógyszálló, vagy lakóépület lesz-e itt, de azóta csend van. A területen az érvényes szabályok szerint csak egészségügyi intézmény kaphat helyet. Néhány hónapja felmerült, hogy az önkormányzat módosítsa az ingatlanra vonatkozó beépítési szabályokat, de az előterjesztést visszavonták. A tervezetben az eddigi beépíthetőség növelését kezdeményezték, ami sok szempontból vitathatónak tűnt. Az indítványozott 20 %-os beépíthetőségre a környéken nincs példa, ráadásul félő volt, hogy a szép park is kárát látta volna az újabb épületeknek, arról nem is beszélve, hogy mindez a forgalom nem kívánatos növekedésével is járt volna. Valószínűleg nagyképűség lenne azt képzelni, hogy a javaslathoz benyújtott, kétségeinek tartalmazó kérdéseink miatt vált kínossá az ötlet. Mindegy is. A sajnálatos lényeg, hogy egyelőre az épület pusztul.

A szanatórium épülete 2006-ban helyi védettség alá került. Sajnos volt már példa arra, hogy egy egykoron szép épület védettségét azért kellett megszüntetni, mert a ház összedőlt. Azóta a szabályozás egyértelműbbé vált. Az erről szóló rendelet kimondja, hogy a tulajdonos köteles a „védett érték állapotát megőrizni”, sőt, azt is, hogy „az épületek nem bonthatók el, esetleges pusztulásuk esetén a védett épületet vissza kell építeni”. Azon leszek, hogy ezeknek az előírásoknak érvényt szerezzünk. Ezért úgy gondolom, hogy még időben kötelezni kell a tulajdonosokat a szanatórium épületének helyrehozatalára.

Addig, amíg ez be nem következik, merítsünk erőt az épület avatásakor készült filmhíradó képeiből.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

Szólj hozzá!

Címkék: helyi védettség szanatórium svábhegyi

Csak egészség legyen!

Egészségügyi abszurd IV. Sebészet

2012.10.07. 19:22 Sipos Péter

sebészet.jpg„Doktor úr! Ez a duzzanat nőtt itt az ujjamon. Fáj. Nehezen tudom hajlítani.”

„Csinálunk egy röntgent, aztán meglátjuk!”

„Nővérke! Itt a röntgen-felvétel.”

„Várjon, a kézsebész nemsokára visszajön, megnézi, és megmondja, mi a teendő.”

„Nővérke, már másfél órája várok a kézsebészre, mikor jön?”

„Még legalább egy órát várnia kell rá.”

„Nekem el kell mennem. Ideadná a felvételt? Majd visszajövök, amikor itt lesz a doktor úr.”

„A felvétel a kórházé.”

„De az én kezemről készült!”

„Nem adhatom, az a kórházé.”

„Viszontlátásra!”

„Most elmegy???”

 

A magánrendelőben készült ultrahang szerint egy apró idegen tárgy okozta a duzzanatot. Fel kell nyitni, ki kell tisztítani. „Rutinműtét” mondta az ultrahangos doki. „Bárhol megcsinálják.” Inkább a magánorvos – gondolja – mint az állami. Kerül, amibe kerül.

Jónevű orvosi magánvállalkozás csillogó-villogó várója. Hostessek, titkárnők, nővérek, mosoly, pénzszag, nyugalom, kényelem. A műtétre vár.

A megbeszélt időpont előtt egy perccel nevén szólítják. Bekísérik a rendelőbe. Az idős orvos csak rápillant.

„Kár hozzányúlni. Úgyis visszanő.”

Bizalmasan közel hajol.

„Tudom, hogy a cég ellen beszélek. Nagyon drága itt egy ilyen kis semmi beavatkozás. Nincs értelme ennyi pénzt fölöslegesen kidobni.”

A páciens hezitál. Zavarja az állapota, rászánta magát és a pénzt is a műtétre, de nem mer ellentmondani. A doki folytatja.

„Tudja, én a …. kórházban vagyok főorvos. Ott ingyen megcsinálom magának ezt a kis műtétet. Várom a jövő csütörtökön. Itt a számom, hívjon. Viszlát!”

„Viszontlátásra, doktor úr!” mondja, de magában már eldöntötte, hogy ehhez a pasashoz nincs bizodalma.

 

Happy end nincs? De van. Maradt a régi bevált módszer: telefon az ismerősöknek, ki ismer egy jó kézsebészt? Az ajánlott orvos a műtétet rendben elvégzi, a borítékot elrakja. Ahogy már évtizedek óta megszoktuk.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

Szólj hozzá!

Nehéz

2012.10.04. 19:46 Sipos Péter

nehéz.jpgLázár Kati csaknem két órán keresztül hallgat a Bárka színpadán. Csak a mozdulatai, az arca rezonál. Megfáradt, magányos öregasszony, akinek fontosabb, mit szól a falu, mint az, hogy az övéi boldogok-e. Nem elgyötört öregasszonyt játszik, hanem azzá válik az előadás alatt. Mint ahogy darabbeli fia Mucsi Zoltán is a szemünk láttára válik totálkáros alkoholistává. Ő, akit tanulni Pestre küldtek a szülők, és aki sokra vitte. Egyetemi tanár lett, lakás, feleség, gyerek. Látszat siker, de semmi öröm. Csak a pia segít.

A végső szó – szokás szerint – az anyáé, aki elégedetten nyugtázza, nem kell többé szégyenkeznie. Ő mindent megtett, de nem vigyázhat mindig a gyerekre. Pedig ő szólt.

Gyomorszorító darab, remek előadás. Ajánlom.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

Szólj hozzá!

Címkék: Színház János Kati Lázár Zoltán Bárka Háy Mucsi

Testületi pengeváltások

2012.09.29. 21:46 Sipos Péter

pengeváltás.jpgAz elmúlt csütörtökön ülést tartott a Hegyvidéki képviselő-testület. Az alábbiakban beszámolok az érdekesebb témákról, döntésekről, és még egy ügyről, ami lekerült a napirendről.

Arról már korábban is hallottam, hogy a Fogas alsó végállomását szeretnénk a Moszkva térre levinni, de csak most tudtam meg, hogy az új felső végállomást a Normafánál tervezik kialakítani. Köztünk legyen szólva, számomra ez utóbbi ötlet eléggé agyamentnek tűnik. Míg az alsó szakasz meghosszabbítása valószínűleg a meglévő villamospálya felhasználásával megoldható, a hegyi részen igen komoly beruházást igényelne a nyomvonal kialakítása, és nem úszható meg jelentős erdőirtás nélkül. A téma azért került terítékre, mert most folyik a koncepció kidolgozása és ennek befejezéséig változási tilalom lép életbe az Olimpia szálló romjaitól a Normafáig húzódó területen.

A testület elfogadta az első félév gazdálkodásáról szóló beszámolót és az idei költségvetés aktuális módosítását is. Mindegyikből az derül ki, hogy az ingatlanértékesítésből várt bevételek nem jönnek (a tervezett több, mint egy milliárddal szemben alig kétszáz millió várható) ezért számos fontos felújítás és beruházás elmarad. Ami viszont nem marad el, az a pénzszórás. Lassan 300 millióhoz közeledik a Mátyás király út 53. alatti épület felújításának költsége. Mint ismeretes itt kap majd helyet a nyári napközi, hogy el lehessen adni a Fülemüle utcai tábor területét. Az átalakítási kiadások azért emelkedtek tovább, mert „a munkálatok elindulását követően az épület folyamatos hasznosítását lehetővé tevő, óvodai vagy iskolai célú működtetésre vonatkozó külső igények jutottak tudomásunkra, amelyek bérleti díj bevételi többletet biztosíthatnának”. A polgármester kérdésünkre elmondta, hogy alapítványi iskolának, vagy óvodának megfelelő lehetne ez a helyszín. Konkrét érdeklődő persze nincs, de költjük a pénzt, hátha valaki kedvet kap, hogy ott rendezzen be egy iskolát. Most úgy is jól megy az alapítványi iskoláknak.

Olyan téma is volt a testület napirendjén, amelynek örülni is lehetett. Az Önkormányzat szerződést köt a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal a Hegyvidéken élő fedél nélküliek reintegrálására. A programba bevont hajléktalanokat szálláshoz, munkához segítik, és lehetőséget biztosítanak számukra, hogy ismét megálljanak a saját lábukon. A munka első eredményeiről egy fél év múlva kapunk tájékoztatást.

Egy izgalmasnak ígérkező, fontos napirend viszont váratlanul elmaradt. Azt talán mindenki tudja, hogy az iskolák jövőre állami kézbe kerülnek. Azt valószínűleg már kevesebben hallották, hogy a nagyobb településektől nem veszik el az iskolaépületeket, de a – pontosan egyelőre még nem körülírt – fenntartói feladatokat is nekik kell elvégezniük. Hogy mi történik az iskolákban (mit tanítanak és hogyan, ki lesz az iskola vezetője stb.) azt az állam dönti el, de az épület gondnoka az önkormányzat marad. A törvény kötelezi az érintett önkormányzatokat, hogy legkésőbb október végéig nyilatkozzanak, vállalják-e ezt a feladatot. A dolog pikantériája, hogy egyelőre sem a feladat sem a jövő évi pénzügyi feltételek sem ismertek pontosan. Azt viszont tudni lehet, hogy amelyik önkormányzat nem vállalja iskoláinak működtetését, attól az állam jelentős összegeket von majd el.

Az önkormányzat vezetése azt indítványozta, hogy testület fogadjon el egy rövid nyilatkozatot arról, hogy vállalja az épületek működtetését. Mi úgy gondoltuk, hogy ez kevés, és az alábbi határozati javaslatot nyújtottuk be.

Határozati javaslat

 

a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat köznevelési intézményeinek

feladatellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről

 

A Hegyvidéki Önkormányzat az eddigi minőségi közoktatás biztosítása érdekében továbbra is szeretné fenntartóként megtartani közoktatási intézményeit, melyekre mindig is kiemelt figyelmet és jelentős saját forrást biztosított. A képviselő-testület aggódik iskoláink és pedagógusaink szakmai és anyagi biztonságáért és a közoktatási intézményeinkbe járó gyermekek jövőjéért, mert az államosító intézkedések a kerületi intézmények országosan is elismert magas színvonalának fenntartását kétségessé teszik. A képviselő-testület helytelennek tartja, hogy a hatályos köznevelési törvény nem helyi közügyként kezeli a közoktatást, és azt is, hogy az adottságokat és igényeket a legjobban ismerő önkormányzatokat a számlákat kifizető gondnoki pozícióba fokozza le. A Hegyvidéki Önkormányzat méltatlannak tartja, hogy az intézmények jövőjével kapcsolatos döntéseit úgy kell meghoznia, hogy a közoktatás működésének és finanszírozásának jövőbeni feltételei nem ismertek.

A fentiek előrebocsátásával, de tudomásul véve a hatályos törvényi kereteket, a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete

  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74.§-ában, 76.§- ában és 97.§ (24) bekezdésében foglaltakra figyelemmel úgy dönt, hogy az illetékességi területén lévő, saját tulajdonában álló, 2013. január 1-jétől az állami intézményfenntartó központ fenntartásába kerülő köznevelési intézmények ingó és ingatlan vagyonának működtetését – saját és átengedett bevételei terhére – vállalja. A Hegyvidéki Önkormányzat működtetési kötelezettsége alóli mentesítését nem kéri.
  • felkéri a polgármestert, hogy a 2013. évre vonatkozó költségvetési koncepcióval egyidejűleg – az intézményvezetők, oktatási szakemberek és szükség esetén az állami intézményfenntartó bevonásával – készítsen és terjesszen a képviselő-testület elé javaslatcsomagot arról, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat által eddig fenntartott oktatási intézményekben hogyan biztosíthatóak azok a 2012-ben nyújtott oktatási többletszolgáltatások, amelyek az államosítás következtében elvesznek, elveszhetnek (így például különösen a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, a pedagógiai asszisztens szolgáltatás, kéttannyelvű képzés, nemzetközi érettségi, szakkörök, sport és szabadidős tevékenységek, idegen nyelvi előképzők stb.).

 

Budapest, 2012. szeptember 25.

 

                                                                                                        Püspöki Gábor    Sipos Péter

                                                                                                    helyi képviselő    helyi képviselő

A bevezetőben foglaltak rímelnek arra, amit Pokorni Zoltán oktatáspolitikusként számos helyen megfogalmazott. A javaslat második része pedig az érthető állampolgári igények megfogalmazása, hiszen mindent el szeretnénk követni azért, hogy az eddig dédelgetett iskoláink nem romoljanak le. Hogy a téma miért került le a napirendről, nem derült ki. Az előterjesztő visszavonta, azt a kérésünket, hogy a fenti javaslatot önálló napirendként tárgyaljuk meg, a többség indoklás nélkül leszavazta. Ezt a vitát pedig csak elodázni lehet, megúszni nem.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

9 komment

Címkék: költségvetés Hegyvidék Önkormányzat iskolaállamosítás Fogaskerekű

Kákán csomót

2012.09.23. 21:09 Sipos Péter

káka.jpgTalán csak az újszülöttek nem ismerik a szakállas viccet arról, hogy miként lehet a kákán csomót keresni. Az ő kedvükért: olcsón kell venni és drágán eladni.

Egy csomót veszíteni egy kicsit bonyolultabb, de ha egy önkormányzatról van szó, a lehetőségek kimeríthetetlenek. Erről szól az alábbi történet, mely talán mesének tűnhet, de sajnos nem mese, hanem szín igaz.

Egyszer volt, hogy nem volt, még amikor Mitnyan polgármester uralkodott a Hegyvidéken, csoda történt. Volt ugyanis az önkormányzatnak a Csörsz utcában egy hejre sporttelepe és azon – lássatok csodát! – egyik napról a másikra, mindenféle engedély, szerződés meg egyéb vicik-vacak papír nélkül, se szó, se beszéd, szóval egyszer csak kinőtt a földből három teniszpálya. De nem ám csak úgy magukban árválkodtak ott, hanem azonmód került hozzájuk télire egy nagy felfújt sátor, meg öltözőépület is, ahogyan az dukál. Nézték nagy csudálkozva a népek, hogy mi is ez, míg ki nem derült, hogy az egészet az igen szép nevű CHEROLE kft. építette, hogy aztán ott a teniszezni vágyókat jó pénzért sportolni engedje. Mikor készen lett az építmény, ez a különös cég elment a polgármesterhez engedélyéért, de mivel nem megfelelő iratokat adott be a hivatalba, nem kapott semmiféle passzust.

Ott volt tehát mindenféle papíros nélkül ez a vállalkozás a kerület telkén felépült pályáival és szedte a pénzt. De igen törvénytisztelők lévén, meg azért, mert igencsak megdühödtek a hivatal bürokratáira amiatt, hogy az nem adták meg a hozzájárulást, pert indítottak az önkormányzat ellen, kérvén, a királyi bíróság majd mondja ki, övék az építmény és az szabályosan készült minden engedély nélkül. Mitnyan polgármesternek igen tetszett a kurucos szemtelenség, mellyel a szép nevű társaság ragaszkodott nem létező igazához. Tudta jól, hogy a bíróság sohasem ítélne a pereskedő cég javára, ezért aztán egyezséget ajánlott nekik. Ha átadják az engedély nélkül épített pályákat a Hegyvidéknek, és abbahagyják a cél nélküli pereskedést, cserébe tíz évre kapnak egy területet a Széchenyi-hegy tetején. Ott aztán építhetnek kedvükre teniszpályát, és sportolhatnak, amennyit csak akarnak. Osztottak, szoroztak és arra jutottak, hogy a három Csörsz utcai teniszpálya kereken 36.640.000 forintot ér (plusz áfa) és pont ennyibe kerül a hegy tetején 10 évig bérelni a területet. Mindenki nagyon elégedett volt, az illetékes bizottság is megszavazta az ötletet, így már csak az volt hátra, hogy a szóban forgó telek építési övezeti besorolását megváltoztassák, hogy a teniszpályákat oda lehessen létesíteni. A polgármester becsület szavát adta arra, hogy ez rövidest megtörténik. Nem is lett belőle semmi.

A jóhiszemű és szép nevű CHEROLE-nek nem akármilyen területet ígért oda annak idején Mitnyan polgármester. A gyermekvasút felső, a TV torony lábánál fekvő, végállomásától kőhajításnyira, a Hegyhát utca 13. szám alatt található ez a nyolcezer négyzetméteres ingatlan-gyöngyszem. Azért különleges, mert a hegy ezen a részen szinte sík, a telek pedig szabályos alakú. Errefelé még az elmúlt időkben sem igen adták az építési telkek négyzetméterét nyolcvanezer forint alatt. Inkább fölötte. Ebből még Hoffmann Rózsika kisiskolásai álmukból felébresztve is ki tudják számolni, hogy az ingatlan testvérek között is legalább 600 milliót ér.

Hegyhát u 13.jpg

Hónap múlt holnapra. A Hegyvidéken új ember, Pokorni Zoltán vette át az irányítást, a CHEROLE pedig terveket készített és engedélyért folyamodott, hogy megépíthesse a teniszpályákat a hegy tetején. Csodák csodájára, most nem kezdett bele a kivitelezésbe engedély nélkül, amit igen jól tett, mert passzust megintcsak nem kapott. Nem, mert bár szerződése volt neki, de az építéshez az önkormányzattól tulajdonosi hozzájárulása nem. Márpedig anélkül nincs papíros. A társaság szokásához híven újfent perbe fogta a kerületet. Előadta a bíróságnak, hogy „belefáradt” már abba, hogy állandóan papírokért kell szaladgálni. A polgármesterek rútul rászedték őket, ígértek fűt is, fát is, de passzus csak nincs, pedig ők már nagyon szeretnék, ha az úri nép végre ottan teniszezhetne a város tetején. Megmutatván, hogy nem kispályások, komolyan számba vették az őket ért károkat, beleadtak apait-anyait, és összesen majdnem kétszáz millió forint megfizetését követelték az önkormányzattól. Ez ugye legalább ötször annyi, mint amennyibe állítólag a három Csörsz utcai pálya annak előtte felépült. De ne legyünk kicsinyesek.

Pokorni polgármester 2009 nyarán azt a javaslatot tette le az önkormányzat asztalára, hogy ugyanmár adják el ezt a vicik-vacak telket, mert kell a pénz. Elmondta a képviselőknek, hogy a területen az érvényes szabályok szerint csak egészségügyi és rekreációs célú építmény helyezhető el, de javasolja, hogy az önkormányzat vállalja a leendő vevő felé a lakóövezetté átsorolást. Arról is tájékoztatta a testületet, hogy van ott egy bérlő, így a bérleti szerződéssel terhelten kellene eladni az ingatlant, hadd vesződjön az új tulajdonos azzal a bérlővel. Azt, hogy a bérlő pereskedik az önkormányzattal, nem kötötte a képviselők orrára. A határozatban rögzítették, hogy az ingatlan irányára 195,4 millió forint. Arról, hogy milyen számítással jött ki a piaci ár harmada, mint irányár, diszkréten nem esett szó. A lelkes képviselők egy mukk nélkül, egyhangú döntéssel fogadták el a javaslatot.

Alig száradt meg a tinta a testületi ülés jegyzőkönyvén, már rögtön akadt is egy jelentkező az ingatlanra. Nem sokat teketóriázott, megajánlotta a minimálárat és csodák csodájára, ezzel a legjobb ajánlatot tette. Zokszó nélkül tudomásul vette azt is, hogy neki kell kifizetnie a pereskedő bérlőt. A szerződésben az önkormányzat vállalta, hogy a területet átminősítik úgy, hogy oda akár lakóépületeket is lehessen építeni. (Ez rövidesen teljesült is.) A szerződés megköttetett, a vételárat kifizették. Nem kellett sokáig várni arra sem, hogy a CHEROLE által indított per is befejeződjék. A cég és az önkormányzat közösen kérték a per egyezséggel való befejezését. Az egyezség lényege, hogy egyik fél sem követel semmit a másiktól. Gyanítható, hogy a CHEROLE a telek új tulajdonosától kapott kártérítés, de hogy mennyit, azt nem lehet tudni.

Az új tulajdonos azóta sem tett semmit az építési telekké átminősített ingatlannal, azt leszámítva, hogy eladásra kínálja. Korábban az interneten is látható volt, hogy 550 millióért áruljak, de most is tábla hirdeti az eladási szándékot.

Hegyhát 13 eladó.jpg

A jelenlegi tulajdonos, egy ingatlan befektetési alap, 483 millióért tartja nyilván könyveiben a telket. Ha ebből az értékből indulunk ki, egy kivonással kijön, hogy az önkormányzat 300 milliót bukott az ügyön. Ez a következménye a felelőtlen döntések sorozatának. Pedig lenne helye a hiányzó pénznek.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

1 komment

Címkék: út 13 ingatlanalap György Hegyvidék First Kft Pokorni Zoltán Hegyhát Mitnyan CHEROLE Fund

FélneTEK jó lesz

2012.09.19. 22:08 Sipos Péter

TEK.jpgA kormányváltást követően létrehozott Terrorelhárítási Központ megalakulása óta a viták és bírálatok kereszttüzében áll. Okkal teszik szóvá, hogy a Miniszterelnök bizalmasa vezeti, és bár rendőri alakulat, mégis közvetlenül a belügyminiszter alá van rendelve nem része a rendőrség szervezetének. Talán kevésbé megalapozottan, de kifogásolták, hogy különleges nyomozati jogkörrel ruházták fel, ami, ismerve a jelenlegi vezetés sajátos hatalom- és jogfelfogását, valóban adhat aggodalomra okot még akkor is, ha elvben a többi rendőri szervhez hasonlóan a TEK-re is érvényesek az engedélyezés eljárási szabályai. Az is furcsa, hogy a védett állami vezetők közül miért csak a miniszterelnök és az államfő védelmét látja el, a többi vezetőre miért másik szervezet vigyáz. A különlegesen jó felszereltség és a TEK-nél dolgozók kiemelkedő javadalmazása miatt a terrorelhárítás kivívta a többi rendőr kolléga utálatát is.

Az ellenérzések miatt a közvélemény árgus szemekkel figyeli a Központ tevékenységét, ezért aztán a ballépések reflektorfénybe kerülnek. Valószínűleg téves helyzetfelismerés, vagy feltűnési viszketegség vezetett oda, hogy a terrorelhárítók vezetője okkal, ok nélkül keresi a nyilvánosságot. Így volt ez olyan esetekben is, amikor nem volt mivel dicsekedni, mint például a Szíriában elfogott és onnan kiszabadult, ki tudja hogyan és miért odakerült magyarok esetében. A zavaros ügyből jobb lett volna kimaradni, de a dandártábornok megpróbált a nem is létező babérokkal ékeskedni, aminek aztán igen blamás vége lett. Sajátos ördögi kör ez. A TEK vezetői úgy igyekeznek rossz megítélésükön javítani, hogy minél nagyobb fényt irányítanak munkájukra, és nem veszik észre, hogy a helyzet ettől csak rosszabb lesz. Nem biztos, hogy ez csak az ő hibájuk.

A legutóbbi, nagy nyilvánosságot kapott eseten, a Műegyetemen elfogott „jedi lovagon” sokat köszörülte a sajtó a nyelvét. Valóban kínossá vált, hogy egy ostoba hecc miatt vonult ki teljes fegyverzetben az elitalakulat, de ha egy kicsit jobban belegondolunk, inkább örülni kellene annak, hogy néhány perccel a – később hamisnak bizonyult – bejelentés után már ott voltak és intézkedtek. Ha ne adj’ Isten valós lett volna a veszély, minden bizonnyal nagy bajt előzhettek volna meg.

Nagy kár, hogy a kormány iránti bizalmatlanság és a szervezet keletkezése körüli homályok miatt ilyen rossz a TEK megítélése. Nem jó ez, mert a Központban komoly tudás és tapasztalat halmozódott fel, egyre ütőképesebb, egyre hatékonyabb lesz a munkája. Remélhetően csak bűnözők ártalmatlanításával lesz dolguk, és nem kell valódi terroristák ellen bevetni őket. Abban is reménykedem, hogy egy politikai váltás során – miközben szükséges korrigálni vele kapcsolatban több ügyet is – nem verik szét ezt a sajnos fontos egységet.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

Szólj hozzá!

Címkék: lovag szíriai túszok János TEK Központ Hajdú Jedi Terrorelhárítási

Meg nem bánt bűnök

2012.09.15. 15:29 Sipos Péter

besúgott.jpgNem jó film Cserhalmi Sáráé. Még mindig érzékeny  témát dolgoz fel, viszonylag ritka szemszögből. Az egykori besúgott érzelmei mellett bepillanthatunk a téglává lett barát életébe, gondolataiba. Megérthetjük, hogy ez sem fekete-fehér, nincsenek abszolút igazságok. Erkölcsi fölényének tudatában az az egykori besúgott morálisan le akar számolni a róla szóló jelentések írójával, de ebből a meccsből ő sem jön ki jól.

Szerintem több van ebben a témában, fontosabb közelmúltunknak ez a homálya, mint amennyit a film mutat. Lehet, hogy nem elég alapos, de biztosan többet ér annál, hogy heten nézzenek meg egy vetítést. Összesen ennyien voltunk tegnap este a Mamut mozijában.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

Szólj hozzá!

Címkék: film besúgó György János Sára Cserhalmi Derzsi

Ez lesz a vesztünk

2012.09.01. 13:01 Sipos Péter

Don Orbán.jpgA napokban mémmé vált Orbán fotó az utolsó bizonyíték arra, hogy mekkora slamasztikába kerültünk. Nem arról van szó, hogy Szeretett Vezetőnknek nincs ízlése. Volt már ilyen a történelemben. Tessék csak az alábbi, nem is túl régi képre pillantani.

 kádár és kádárné.jpg

(Kádár János és felesége)

Számomra ez a kép azt illusztrálja, hogy a Nagy Vezető elvesztette kontrollját. Vagy nem hallgat senkire, vagy nem mer neki szólni senki sem. Nemcsak különös öltözéke, vagy egyre elhanyagoltabb külseje és mindinkább szembetűnő elhízása tanúskodik erről. Politikai döntéseinek sora mutatja, hogy a döntések szűk körben, rögeszmék fogságában születnek. Elég csak a legutolsót, az azeri baltás gyilkos kiengedését felhozni. A sajátos, minden egyéb józan megfontolást felrúgó gondolatsor valószínűleg az, hogy mivel el akarja kerülni a neki nem tetsző gazdasági feltételekkel járó az IMF megállapodást, de azt is tudja, hogy így drágább lesz a költségvetési hiány piaci finanszírozása, egyedi megoldással, az azeri állami alappal szeretne magyar kötvényeket vásároltatni. Az azeriek pedig cserébe az itthon raboskodó emberük elengedését kérték. Hogy ez ellentmond a józan észen kívül több nemzetközi szabálynak is. Kit érdekel?

Az ilyen típusú, egy személyre koncentrálódó hatalomgyakorlás nagyon drága mulatság. Természetesen van annak előnye, ha a döntések egy irányba mutatnak, ha az irányvonal egységesen érvényesül. de az így megspórolt viták hiányában a döntések kevésbé kiérleltek, sokszor bizonyulnak hibásnak. A rögeszme viszont rögeszme, a javítás elmarad, vagy késik. Fokozza a helyzetet, hogy a vezér nem tűri meg maga körül a neki ellentmondókat, sőt számos fontos kérdésben nem az ésszerűség, hanem a számára konkurenciát jelentő politikustársak ellehetetlenítése a döntés valódi célja. Rövidesen olyan közegben találja magát a vezér, mely helyesli, támogatja minden döntését, sőt a külvilág visszajelzéseit is úgy transzformálja, hogy azok alátámasszák az imádott vezető bölcsességét.

Kényelmes világ ez, csak könnyen a falnak megy. A hibás döntések magas aránya miatt sokkal több erőforrást igényel, fenntartása egyre nehezebb. Életben tartásában elsőrendű a felelőssége mindazoknak, akik valamilyen módon részt vesznek benne. Nem mentegetheti magát sem az, aki nagy ritkán, egy-egy ügyben ellentmond, de nem borít asztalt, de az sem, aki kisebb-nagyobb konc reményében kussol. Nekik elsősorban a lelkiismeretükkel van elszámolni valójuk. Ha még tudják, miről is beszélek.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

Szólj hozzá!

Címkék: Orbán Don

Pride

2012.08.22. 22:38 Sipos Péter

pride.jpgA mássághoz való viszony elsőrendű indikátora annak, hogy mennyire kulturált egy ország. Vannak országok, ahol a melegfelvonulás népünnepély, van, ahol az állam, ha immel-ámmal, de megvédi a büszkeség-menet résztvevőit az elállatiasodott homofóboktól, és van, ahol a rendőrség is azokkal van, akik nem tűrik, ha valaki a saját neméhez vonzódik. Ilyen ország Szerbia is, ahol a film cselekménye zajlik.

Nem szeretném lelőni a poént, csak ajánlom mindenkinek, aki nyitott a világra és még nem zavarja, ha szórakozás közben egy keveset gondolkoznia kell, hogy nézze meg ezt a remek alkotást. Szürreális, felemelő, elkeserítő egyszerre. Fanyar balkáni humorával, elképesztő figuráival bilincseli le a nézőt. Megéri azt a majdnem két órát, amit rá kell szánni.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

Szólj hozzá!

Címkék: film szerb horvát melegfelvonulás macedón Pride

süti beállítások módosítása