Az azóta már megoldódott net-elvonás miatt csak most tudok beszámolni a Hegyvidéki Önkormányzat legutóbbi testületi üléséről. A szokásosnál kevesebb téma volt, főleg az ellenzéki hozzászólások miatt mégis elhúzódott az ügyek tárgyalása. Nem szeretném az olvasót minden részlettel untatni, ezért csak a legfontosabbakat írom le.
Már az első napirendi pont érzelmeket kavart. A Fekete István iskola népszerű igazgatója ellen fegyelmi eljárás elindítását kezdeményezték, mert az intézménynél lefolytatott vizsgálatok több szabálytalanságot állapítottak meg. Mint megtudtuk, ilyen eljárásra a kerületben még nem került sor. Különös fényt ad az ügynek, hogy szintén napirenden volt az iskola igazgatói pályázata. A pozícióért a testület és a szülők támogatásával abszolút esélyesként indult a jelenlegi vezető, de a fegyelmi vizsgálat miatt a pályázatot érvénytelennek nyilvánították. Csak azért fogadtuk el a fegyelmi megindítását, mert az érintett – aki hozzájárult, hogy az ügyet nyilvánosan tárgyaljuk – maga kérte az eljárás lefolytatását, mert úgy gondolja, így tisztázhatja magát.
A szociális ellátásokkal kapcsolatos fellebbezéseket általában gyors és egyhangú szavazással szoktuk elutasítani, mert kizárólag olyan esetek kerülnek a testület elé, amelyekben nincs is lehetőség más döntésre. Márciusban több ellátási formát érintő rendeletmódosítást fogadott el a testület többsége. Ennek értelmében a kerületben ezentúl nem fizetnek ápolási díjat, és rendszeres nevelési támogatást. Míg az előbbi 72, az utóbbi 180 családot érint. Közülük kilencen fellebbeztek a pénzmegvonás ellen. Hozzászólásomban szóvá tettem az intézkedés embertelenségét és azt, hogy a rendelet módosítása a legnehezebb helyzetben lévőket érinti hátrányosan. A többség a fellebbezéseket elutasította.
A testület elfogadta több iskola illetve óvoda vezetői posztjára kiírt pályázat eredményét. Ebben a témakörben csak azt nem tudtam megjegyzés nélkül hagyni, hogy arcpirítóan alacsonynak tartom a több száz gyermeket oktató intézmények vezetőinek fizetését. A most kinevezett igazgatók bére pótlékokkal együtt alig éri el a havi 240 ezer forintot.
A személyi ügyek után került sor a „tiltott, közösségellenes magatartás tilalmáról” szóló rendelet elfogadása. A szabályzat a szabálysértési rendeletet helyettesíti, és 50-150 ezer forintos büntetéssel sújtja az önkormányzat jelképeivel visszaélőket, az utcán italozókat, az engedély nélküli fakivágásokat, a közterületet engedély nélkül igénybe vevőket. A rendelet bizarr elnevezésén túl azt tettem szóvá, hogy nincs lényegi különbség a büntetési tételek között. Ha valaki az önkormányzat engedélye nélkül használja például a hegyvidéki címert, hasonló büntetésre számíthat, mint az, aki, az utcán legurít egy üveg sört, vagy kivágja a fákat a kertjében.
A tavalyi zárszámadás elfogadása után került sor az idei kerületi költségvetés első módosítására. A számos technikai tétel mellett szerényen bújt meg egy 210 milliós javaslat. Ennek lényege, hogy a hagyományos nyári napközis tábor a Mátyás király út 53. alatti ingatlanban kap majd helyet. Ehhez kell a fejlesztés. Ha az új helyszín beválik, a Fülemile utcai terület, ahol eddig a nyári táborok voltak, eladhatóvá válik. Az ötletben van ráció. A néhány hétig használt tábor a kerület egyik legdrágább ingatlana. Amennyiben a környezetéhez igazodva lakóövezeti besorolást kapna, a közel 2,5 hektár területű telek piaci értéke elérheti a másfél milliárd forintot is.
A tervezett új helyszín nem ilyen frekventált területen fekszik. Éppen ez a hátránya is, mert megközelítése tömegközlekedéssel egyáltalán nem megoldott. A legközelebbi buszmegálló több, mint egy kilométerre van. Autóval sem lehet eljutni oda, mert a Mátyás király útnak az a része a forgalom elől el van zárva. Azt sem értem, miért kell 210 milliót a fejlesztésre fordítani, hiszen az épület – bár biztosan van mit helyrehozni rajta – készen áll. Ha valaki elsétál a környékre, megláthatja, hogy a rengeteg pénz egy jelentős része a kert lebetonozására megy el. Valószínűleg így szeretnének otthonos környezetet biztosítani a városi gyerekeknek, akik aztán majd úgy gondolják, hogy az erdő természetes állapota, hogy le van burkolva miden egyes négyzetmétere.
„Természetesen” hiába tettem szóvá aggályaimat és kértem a döntés ismételt végiggondolását. Fölöslegesen vetettem fel, hogy alaposabban meg kellene vizsgálni a tábor új helyszínének alkalmasságát és azt, hogy feltétlenül szükséges-e ekkora beruházás. Süket fülekre talált az a javaslat is, hogy először lássuk, van-e épkézláb befektető a Fülemile utcai területre és csak után döntsünk a pénz elköltéséről. A szavazógép gördülékenyen működött, a testület többsége úgy döntött, hogy a 2010. végén kibocsájtot kötvényből kell finanszírozni a beruházást. Lelkük rajta.
Még egy kellemetlen epizódról szeretnék említést tenni. A nemzetiségi önkormányzatokkal kötendő együttműködési megállapodás ügye sima dolognak ígérkezett, azonban a szlovák önkormányzat megmakacsolta magát, és be kell látni, teljesen érthető okból. Mint kiderült, a megállapodás tervezetét csak az utolsó pillanatban kapták meg, így érdemben végiggondolni, módosító javaslatokat tenni, illetve azokat megtárgyalni nem volt lehetőség. A többi nemzetiség túltette magát ezen, de a tót atyafiak megkötötték magukat és az eléjük tálalt formában nem voltak hajlandóak aláírni a papírost még akkor sem, ha ezzel a nekik járó költségvetési támogatást veszélyeztetik. Vezetőjük hosszú, visszafogottan felháborodott hozzászólására a polgármester megértően reagált ugyan, de a többség végül úgy döntött, hogy nem teszi lehetővé a határidő meghosszabbítását és a dokumentum újratárgyalását.
Az ülés végén szokásos hozzászólások sorában szóba hoztam a Városmajori Gimnázium őrzésének ügyét. Az illetékes alpolgármester és a polgármester is elmondták, hogy az iskola igazgatója rosszul osztotta be a pénzt, ezért keletkezett hiány. Ugyanakkor ígéretet tettek arra, hogy megtalálják a módját annak, hogy megoldódjon a probléma.
