Az elmúlt csütörtökön ülést tartott a Hegyvidéki képviselő-testület. Az alábbiakban beszámolok az érdekesebb témákról, döntésekről, és még egy ügyről, ami lekerült a napirendről.

Arról már korábban is hallottam, hogy a Fogas alsó végállomását szeretnénk a Moszkva térre levinni, de csak most tudtam meg, hogy az új felső végállomást a Normafánál tervezik kialakítani. Köztünk legyen szólva, számomra ez utóbbi ötlet eléggé agyamentnek tűnik. Míg az alsó szakasz meghosszabbítása valószínűleg a meglévő villamospálya felhasználásával megoldható, a hegyi részen igen komoly beruházást igényelne a nyomvonal kialakítása, és nem úszható meg jelentős erdőirtás nélkül. A téma azért került terítékre, mert most folyik a koncepció kidolgozása és ennek befejezéséig változási tilalom lép életbe az Olimpia szálló romjaitól a Normafáig húzódó területen.

A testület elfogadta az első félév gazdálkodásáról szóló beszámolót és az idei költségvetés aktuális módosítását is. Mindegyikből az derül ki, hogy az ingatlanértékesítésből várt bevételek nem jönnek (a tervezett több, mint egy milliárddal szemben alig kétszáz millió várható) ezért számos fontos felújítás és beruházás elmarad. Ami viszont nem marad el, az a pénzszórás. Lassan 300 millióhoz közeledik a Mátyás király út 53. alatti épület felújításának költsége. Mint ismeretes itt kap majd helyet a nyári napközi, hogy el lehessen adni a Fülemüle utcai tábor területét. Az átalakítási kiadások azért emelkedtek tovább, mert „a munkálatok elindulását követően az épület folyamatos hasznosítását lehetővé tevő, óvodai vagy iskolai célú működtetésre vonatkozó külső igények jutottak tudomásunkra, amelyek bérleti díj bevételi többletet biztosíthatnának”. A polgármester kérdésünkre elmondta, hogy alapítványi iskolának, vagy óvodának megfelelő lehetne ez a helyszín. Konkrét érdeklődő persze nincs, de költjük a pénzt, hátha valaki kedvet kap, hogy ott rendezzen be egy iskolát. Most úgy is jól megy az alapítványi iskoláknak.

Olyan téma is volt a testület napirendjén, amelynek örülni is lehetett. Az Önkormányzat szerződést köt a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal a Hegyvidéken élő fedél nélküliek reintegrálására. A programba bevont hajléktalanokat szálláshoz, munkához segítik, és lehetőséget biztosítanak számukra, hogy ismét megálljanak a saját lábukon. A munka első eredményeiről egy fél év múlva kapunk tájékoztatást.

Egy izgalmasnak ígérkező, fontos napirend viszont váratlanul elmaradt. Azt talán mindenki tudja, hogy az iskolák jövőre állami kézbe kerülnek. Azt valószínűleg már kevesebben hallották, hogy a nagyobb településektől nem veszik el az iskolaépületeket, de a – pontosan egyelőre még nem körülírt – fenntartói feladatokat is nekik kell elvégezniük. Hogy mi történik az iskolákban (mit tanítanak és hogyan, ki lesz az iskola vezetője stb.) azt az állam dönti el, de az épület gondnoka az önkormányzat marad. A törvény kötelezi az érintett önkormányzatokat, hogy legkésőbb október végéig nyilatkozzanak, vállalják-e ezt a feladatot. A dolog pikantériája, hogy egyelőre sem a feladat sem a jövő évi pénzügyi feltételek sem ismertek pontosan. Azt viszont tudni lehet, hogy amelyik önkormányzat nem vállalja iskoláinak működtetését, attól az állam jelentős összegeket von majd el.

Az önkormányzat vezetése azt indítványozta, hogy testület fogadjon el egy rövid nyilatkozatot arról, hogy vállalja az épületek működtetését. Mi úgy gondoltuk, hogy ez kevés, és az alábbi határozati javaslatot nyújtottuk be.

Határozati javaslat

 

a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat köznevelési intézményeinek

feladatellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről

 

A Hegyvidéki Önkormányzat az eddigi minőségi közoktatás biztosítása érdekében továbbra is szeretné fenntartóként megtartani közoktatási intézményeit, melyekre mindig is kiemelt figyelmet és jelentős saját forrást biztosított. A képviselő-testület aggódik iskoláink és pedagógusaink szakmai és anyagi biztonságáért és a közoktatási intézményeinkbe járó gyermekek jövőjéért, mert az államosító intézkedések a kerületi intézmények országosan is elismert magas színvonalának fenntartását kétségessé teszik. A képviselő-testület helytelennek tartja, hogy a hatályos köznevelési törvény nem helyi közügyként kezeli a közoktatást, és azt is, hogy az adottságokat és igényeket a legjobban ismerő önkormányzatokat a számlákat kifizető gondnoki pozícióba fokozza le. A Hegyvidéki Önkormányzat méltatlannak tartja, hogy az intézmények jövőjével kapcsolatos döntéseit úgy kell meghoznia, hogy a közoktatás működésének és finanszírozásának jövőbeni feltételei nem ismertek.

A fentiek előrebocsátásával, de tudomásul véve a hatályos törvényi kereteket, a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete

• a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74.§-ában, 76.§- ában és 97.§ (24) bekezdésében foglaltakra figyelemmel úgy dönt, hogy az illetékességi területén lévő, saját tulajdonában álló, 2013. január 1-jétől az állami intézményfenntartó központ fenntartásába kerülő köznevelési intézmények ingó és ingatlan vagyonának működtetését – saját és átengedett bevételei terhére – vállalja. A Hegyvidéki Önkormányzat működtetési kötelezettsége alóli mentesítését nem kéri.
• felkéri a polgármestert, hogy a 2013. évre vonatkozó költségvetési koncepcióval egyidejűleg – az intézményvezetők, oktatási szakemberek és szükség esetén az állami intézményfenntartó bevonásával – készítsen és terjesszen a képviselő-testület elé javaslatcsomagot arról, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat által eddig fenntartott oktatási intézményekben hogyan biztosíthatóak azok a 2012-ben nyújtott oktatási többletszolgáltatások, amelyek az államosítás következtében elvesznek, elveszhetnek (így például különösen a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, a pedagógiai asszisztens szolgáltatás, kéttannyelvű képzés, nemzetközi érettségi, szakkörök, sport és szabadidős tevékenységek, idegen nyelvi előképzők stb.).

 

Budapest, 2012. szeptember 25.

 

                                                                                                        Püspöki Gábor    Sipos Péter

                                                                                                    helyi képviselő    helyi képviselő

A bevezetőben foglaltak rímelnek arra, amit Pokorni Zoltán oktatáspolitikusként számos helyen megfogalmazott. A javaslat második része pedig az érthető állampolgári igények megfogalmazása, hiszen mindent el szeretnénk követni azért, hogy az eddig dédelgetett iskoláink nem romoljanak le. Hogy a téma miért került le a napirendről, nem derült ki. Az előterjesztő visszavonta, azt a kérésünket, hogy a fenti javaslatot önálló napirendként tárgyaljuk meg, a többség indoklás nélkül leszavazta. Ezt a vitát pedig csak elodázni lehet, megúszni nem.