Kedvenc reggeli rádióműsoromban (Kelj fel Jancsi! Rádió Q, FM 99,5) harmadik napja az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottságában történtekről van szó.
A szólavinát a főbíró vasárnapi nyilatkozata indította el. Baka András szerint „ha a vizsgálóbizottságok összetételét, eljárását, a bizottságnak más hatalmi ághoz való viszonyát nem szabályozza törvény, akkor fennáll annak a veszélye, hogy tevékenysége túlterjeszkedik lehetséges kompetenciáján. A vizsgálóbizottságok tevékenysége a közérdekű problémák feltárásának és a politikai felelősség parlamenti megállapításának nélkülözhetetlen színterei, ugyanakkor rendkívül rossz, a jogállami értékekkel ellentétes gyakorlat indulhat el, ha konkrét bírósági döntéseket egy másik hatalmi ág megkérdőjelez, felülvizsgál. Az Alkotmánybíróság több alkalommal is leszögezte, hogy "nincsen az Országgyűlésnek alárendelt hatalmi ág s egyik hatalmi ág sem vonhatja el a másik jogosítványait"
A főbíró ugyanakkor hozzáfűzte azt is: „léteznek olyan eszközök, módszerek, amelyekkel az igazságszolgáltatás működése során elkövetett hibák, jogsértések hatékonyan feltárhatók. Magyarországon el kell gondolkodni, hogy a rendelkezésre álló eszközök elégségesek-e, ezeket megfelelően használták-e, illetve a megerősítésükön. Ha egy parlamenti testület az igazságszolgáltatás tevékenységével kapcsolatban általános érvényű megállapításokat tesz, jelenségekre, tendenciákra hívja fel a figyelmet, akkor azt a bírósági vezetőknek szakmai szempontból komolyan kell venniük, az ebből adódó tanulságokat le kell vonniuk. Az azonban szintén jogállami követelmény, hogy mindenkor kizárólag az igazságszolgáltatáson belül folyhatnak le az egyes bírákat, bírósági ügyeket érintő vizsgálatok, születhetnek meg az ezekkel kapcsolatos döntések. Ellenkező esetben sérülnek a hatalmi ágak elválasztásának és a bírói függetlenségnek az európai értékei.” www.stop.hu/articles/article.php
De mi is történt ebben a bizottságban? A bizottság nevéből eredő feladata, hogy kivizsgálja, az állam milyen törvénysértéseket követett el az elmúlt nyolc évben. (Sajátos – szerintem rossz – mellékíze van annak, hogy a bizottság tagja Gaudi Nagy Tamás, aki ügyvédként és jogvédőként aktív részese volt az eseményeknek és Révész Máriusz, akit 2006. október 23-án a rendőrök véresre vertek.) Eddig kizárólag a 2006. őszén történtekkel foglalkoztak. Az akkori tüntetések résztvevőit, a rendőri túlkapások elszenvedőit és a rendőrség vezetőit hallgatták meg. (Az ülések jegyzőkönyvei megtalálhatók:www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frissit)
A szeptember elsején megtartott ülésen először a Jobbik képviselője, majd a jelenlévő FIDESz-es honatyák vetették fel, hogy rendőrökén túl vizsgálni szükséges az ügyészek és a bírók tevékenységét is. Szerintük az ügyészek és a bírák sorozatosan törvénytelenségeket követtek el. Gaudi Nagy „politikusbűnözők, rendőrbűnözők, ügyészbűnözők és bíróbűnözők”-ről beszélt. Révész Máriusz és Gulyás Gergely szerint „fel kell vetni az ügyészi alkalmasságokat” és „megfontolandó, hogy annak a bírónak, bírónőnek egyébként van-e helye, van-e keresnivalója a bíróságon, ha utána mondjuk az ügyek 90 százalékában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezik”.
A rádióműsorban a vita arról folyt, hogy megalapozott-e a főbíró aggodalma, sérti-e a bizottság tevékenysége a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét. A betelefonáló hallgatók többsége szerint ez a fontos jogelv sérül, ha a parlamenti képviselők bele akarnak avatkozni a bíróságok munkájába. A megszólaló Takács Albert volt igazságügyi miniszter állásfoglalása ennél árnyaltabb. Szerinte a hatalmi ágak szétválasztásának elvét akkor fenyegetné veszély, ha a politikusi bírálatot tettek követnék és retorzió érné azokat a bírákat, akik a képviselőknek nem tetsző ítéleteket hoznak.
Nem értek egyet a volt miniszterrel. Ő is említette, számomra is nyilvánvaló, hogy az elhangzó bírálatok orientálják a bírókat. Ha nem is követik a szavakat tettek, a nyomásgyakorlás egyértelmű és szerintem teljesen ellentétes a demokrácia alapvető elveivel.
Súlyos a felelőssége azoknak, akik emellett szó nélkül mennek el.