Az idei kerületi költségvetés testületi vitájából kimaradtam, de az előkészítő bizottsági ülésen alaposan végigbeszéltük a témát, így elég pontos képem van arról, mi várható idén a kerület gazdálkodásában. A hegyvidéki önkormányzat idei költségvetése a korábbiaknál nagyobb terhet rak a polgárok vállára, de kevesebbet ad cserébe. Ennek részben a központi költségvetés támogatásainak csökkenése az oka, és az, hogy a korábban felvett hitelek terhei egyre növekvő mértékű terhet jelentenek.
Az első, ami szembetűnő, a zsugorodás, ami elsősorban a bevételek csökkenéséből adódik. Annak ellenére, hogy a helyi adókból (kommunális-, építmény- és telekadó) származó bevételek nőnek, a központi költségvetési támogatások visszaesésével kell számolni. A kerületi intézmények működtetésére és fenntartására fordítható összegek nem nőnek, így az infláció miatt ténylegesen kevesebbel gazdálkodhatnak, mint tavaly. A központi támogatások csökkenése elsősorban a szociális területen jelentkezik, ezért az ellátásokat vissza kell fogni. Több szolgáltatás megszűnik, illetve drágul. A legtöbbeket érintő változás, hogy a bölcsődei ellátásért ezentúl térítést kell fizetnie a szülők nagy részének. A díj ötletét már korábban támogattuk, de elsősorban azért, mert azt szerettük volna, ha a többlet pénzből lesz forrás az önkormányzati bölcsődék bővítésére, fejlesztésére. Sajnos most nem erről van szó. Összességében nem nő az aprónépek ellátására fordítható összeg, mert közben az állami pénzek jelentősen csökkennek.
A tervezett bevételek több mint tizedét teszi ki az ingatlanok eladásából remélt összeg. Ahhoz képest, hogy 2011-ben az ingatlanok eladásából tervezett 800 milliónak csak alig öt százaléka folyt be ténylegesen, most az önkormányzat másfélszeresére emelte a tétet, azt remélve, hogy legalább 1,2 milliárd értékű vagyont sikerül értékesíteni. Óvatosságból a költségvetést úgy állították össze, hogy a kiadások egy, mintegy 800 millió forintos részére csak akkor kerülhet sor, ha az ingatlan eladásokból tervezett bevétel megvalósul. A legfontosabbnak ítélt felújításokra így is csak akkor lesz fedezet, ha legalább fél milliárd forintnyi ingatlant sikerül eladni, ami a mai piaci körülmények között és a tavalyi tapasztalatok alapján kemény feladat. Azt mindenképpen el kell kerülni, hogy a szorító bevételi kényszer miatt ingatlanokat kótyavetyéljenek el.
A csökkenő bevételekből idén is sokat kell fordítani a korábban felvett kölcsönök törlesztésre és kamataira, viszont kevesebb jut az önkormányzati intézmények által használt ingatlanok felújítására. A rettentő állapotban lévő kerületi utak felújítására és karbantartására csaknem 500 millió forintot irányoztak elő, ami meghaladja a kommunális adóból származó és az erről szóló rendelet szerint erre a célra fordítandó összeget. Félő azonban, hogy ha nem sikerül elég ingatlant eladni, akkor – éppen úgy, mint tavaly – ezen a területen is elmaradások lesznek.
Az idei év tehát a hegyvidéki önkormányzat szempontjából sem lesz könnyű. Ennek csak részben oka a válság, a bajt a kormányzati intézkedések és az önkormányzat korábbi hibái csak tetézik.
