Közgazdász vagyok, éppen túl a hatvanon. Négy évtizede szerelmes ugyanabba a lányba, aki három szép, okos és felelősségteljes, immár felnőtt gyermekünk anyja, és két tündéri unokánk nagyija. Nem mellesleg 2010-től 2014 őszéig képviselő voltam szülőföldemen, a Budapest XII. kerület (Hegyvidék) önkormányzatában. Sok vívódás után, 2013 februárjában sokadmagammal elhagytam az LMP-t és új pártot alapítottunk, Párbeszéd Magyarországért néven. Ebben a blogban időről-időre megírom, hogyan látom a világot. Írok színházról, filmről, politikáról, helyi ügyekről és minden másról, ami érdekel. Remélem, nem csak engem.
A Reichstag? De miért?
A fenti képen látható Reichstag a mai formájában csodálatos szimbólum-együttes. Először is azért, mert egy rosszhírű régi épületet úgy korszerűsítettek, hogy visszanyerte funkcióját és megtarthatta formáját. Másodszor azért, mert a tiszta üveg kupola tükörrendszere beviszi a nap fényét az ülésterembe. Harmadszor, de nem utolsósorban pedig azért, mert a kupola látogatói felülről láthatnak rá a képviselők munkájára. Valószínűleg nemcsak arányai, hanem a szimbolikája miatt is gyönyörű. Teljesen odavagyok érte.
Aktualitások
2014. október 7-én, kedden, 17 és 18 óra között a ciklus utolsó képviselői fogadóóráját tartom a Café Bagatelle-ben. Minden kedves engem felkereső választópolgár vendégem egy kávéra, vagy teára és egy süteményre. Előzetes bejelentkezés: sipos.peter@parbeszedmagyarorszagert.hu
Cím: 1126 Budapest, XII. kerület Németvölgyi út 17.
Írjon nekem!
Ha szeretné velem felvenni a kapcsolatot, írjon egy e-mailt a sipos.peter@parbeszedmagyarorszagert.hu címre. Nem ígérem, hogy megoldom a problémáját, de azt igen, hogy biztosan válaszolok.
Megjelent a Hegyvidék legújabb száma. Aki arra tippelt, hogy benne lesz a városmajori kerítésről szóló cikkem (ld. 2010. augusztus 19-i bejegyzésemet), azt veszített. Aki azt hiszi, hogy a szerkesztőség írt nekem, vagy felhívott, hogy miért is nem hozzák le az írást, az téved. Nem és kész. Csak.
A Helyi Théma viszont hosszú cikkben magyarázza el az olvasóknak, hogy a park elhanyagoltságára az egyetlen megoldás a drága kerítés. Biztos véletlen, hogy meg sem említik, hogy van, akinek nem tetszik.
Összejött. A XII. kerületben minden egyéni és a polgármester jelölt is indulhat. Nagy hajrá volt, sikerült. Hála, köszönet minden közreműködőnek és természetesen annak a sok embernek, aki az utolsó két napon elhozta a céduláját.
Még mindig átkozom, aki kitalálta ezt az jánlószelvény rendszert, de ennél is jobban utálom azokat, akik kevesebb, mint felére csökkentették a gyűjtési időt és felemelték a kvótákat. A minap hallottam Navracsics minisztert, aki szerint azért kellett megemelni az ajánlások számát, hogy ne indulhassanak megfelelő szervezeti háttér nélküli jelöltek. Szerintem is jobb lenne, ha csak a Hazafias Népfront (hu.wikipedia.org/wiki/Hazafias_Népfront) támogatta hölgyekre és urakra lehetne szavazni. Csak gondolkozni ne kelljen szegény állampolgárnak. :-)
A hétvégén pihi, aztán kezdődik a kampány. Az érdekesebb lesz, mint a cédula őrület.
Ma este ellógtam a kampányt. Dés koncerten voltunk és egy csöppet kilazultunk. Közben ömlenek az ajánlószelvények. A választóink felébredtek, talán még nem későn. Úgy tűnik, polgármester jelölt leszek a XII. kerületben. Pokorni már álmatlanul forgolódik az ágyában. Jó oka van rá. :-)
Fiala János meghívott a délutáni műsorába (Itt és most - 2010.08.26). Közel másfél órát beszélgettünk. Én jól éreztem magam. Szerintem ő is. Folyt köv.
Ma megint elővettük a városmajor témát. Tele van velünk a sajtó. -:)
Most már biztos vagyok abban, hogy érdemes foglalkozni a kerítés ügyével. Emlékezzünk csak vissza, hogy is kezdődött a Hegyvidék újság július 13-i cikke? Így: "Várhatóan már augusztusban megkezdődik a városmajori park körüli kerítés építése." És a mai tájékoztatónk után mit nyilatkozott Váczi János, Pokorni polgármester kabinatfőnöke? Hát ezt: "A kerítés tervei már elkészültek, jelenleg annak a közbeszerzési eljárásnak az előkészítése zajlik." Lehet, hogy csak azért lesz közbeszerzés, mert jártatjuk a szánkat?
Nem állunk meg félúton. Tegnap az alábbi levelet küldtem el a kerület aljegyzőjének:
1)Kérem, szíveskedjen megküldeni 12. kerületi képviselői testület döntéseit a Városmajori park bekerítési munkáival kapcsolatban, és az azokhoz kapcsolódó anyagokat:
a)konkrétan milyen döntéseket hozott az önkormányzat az üggyel kapcsolatban?
b)kérem a testületi döntések előterjesztéseinek megküldését is;
c)kérem a kt. üléseinek tárgyra vonatkozó szó szerinti jegyzőkönyvét, vagy hangfelvételeit; mindezt olyan formában, hogy meg lehessen ismerni, az egyes képviselők hogyan szavaztak.
2)A Városmajori park bekerítésével kapcsolatban a 12. kerületi önkormányzat kötött-e bármilyen kivitelezési/beruházási szerződést? Amennyiben igen, kérem, szíveskedjék megküldeni a szerződés másolatát. (Számos jogerős bírósági ítélet szerint a Városmajori park bekerítéséhez hasonló, közpénzből finanszírozott beruházások szerződései nyilvánosak. Ezért kérjük, hogy az ezzel kapcsolatos szerződéseket – mint közérdekű adatokat – küldje meg számunkra!)
3)A Városmajori park bekerítésével kapcsolatban a 12. kerületi önkormányzat bármilyen munka végzésére milyen eljárásban választott ki beruházót/kivitelezőt? Voltak-e versengő pályázatok, ha igen, jelölje meg, azok hol ismerhetők meg! Ha nincs ilyen nyilvános hely, akkor küldje meg számomra!
Két hasonló eset is elém került a napokban. Mindkettőben a banki alkalmazott tájékoztatta rosszul az ügyfelet, akinek ez - illetve az, hogy hitt a banki embernek - rengeteg pénzébe került.
Egy középkorú hölgy többszázezer forint személyi kölcsönt vett fel a legnagyobb magyar banktól. Néhány hónap múltán rájött, máshol kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Megérdeklődte, hogy mennyi a tartozása, majd az új kölcsönből ki is fizette az összeget. Mivel azonban megfelelő iraton nem jelezte előtörlesztési szándékát, a bank a befizetett összeget túlfizetésként tartotta nyilván, és az esedékes részleteket ebből vonta le. A túlfizetés után az ügyfél nem kapott kamatot, a "hiteltartozás" pedig tovább kamatozott, így egy szép napon panaszosunkat felszólították, hogy fizesse újra a részleteket. Hiába törlesztette le a teljes tartozását, most egy behajtó cég követel rajta a százezres nagyságrendű "hátralékot".
A másik emberünk svájci frank alapú hitel tartozását akarta egy nagyobb összeggel csökkenteni. A pénzt a megfelelő számlára utalta, majd kitöltötte a szükséges nyomtatványt. Ekkor a banki tisztviselő - tévesen - arról tájékoztatta, hogy túl későn adta be előtörlesztési kérvényét, így azt nem tudják teljesíteni. Javaslatára a törlesztés dátumát negyedévvel későbbre tették. Az árfolyamváltozás miatt ez a tévedés az ügyfélnek 15 %-os veszteséget okozott. A reklamációra a bank azt válaszolta, hogy a T. ügyfél által aláírt nyomtatványon megfelelő volt a tájékoztatás, rosszul tette, hogy a bankalkalmazottra hallgatott.
Emberek! A bankban ne siessetek! Alaposan olvassátok el az elétek tett papírokat, mielőtt aláírjátok, és ne szégyelljetek kérdezni!
Már egy hete csak az ajánlószelvényekre gondolok. A fene megette, aki kitalálta. Az ember fia minden kétlábúban potenciális támogatót keres, hátha el lehet kérni tőle a céduláját. Most, hogy pártunk és kormányunk kitalálta, hogy az ajánlások begyűjtésére elég két hét is, igazán sietni kell. Ráadásul a nép egyszerű gyermekének halvány fogalma sincs arról, mi lenne a dolga. Azt már Sólyom elnök kontójára kell írni, hogy a nyári szabadság időszakra esik ez a két hét.
Az egész sokkal inkább logisztikai, mint politikai kérdés. Az nyeri ezt a csatát, aki több embert tud mozgósítani, tudja, kinél keresheti eredménnyel a szelvényeket. Tehát pénz és adatbázis. Ebben a FIDESz verhetetlen. Hármas csoportokban rohanják le a házakat. Jegyzetekkel felkészülve, minden lakóról tudják, érdemes-e nála próbálkozni. Sok helyi emberük is van, akik már előre összeszedik és leadják. A kitöltést is vállalják, hiszen maga a Párt sem tudja még minden esetben, ki lesz a jelölt, akit támogatni kell.
A cédulák agresszív gyűjtése, porszívózása sok összefüggő célt szolgál. Jelezni kell a népnek, itt vagyunk, mindent tudunk, rajtatok a szemünk. Ha sok cetlit szedünk össze, a többi pártnak nehezebb lesz a dolga. Szerintem sokan hiszik, nem csak az ajánlás során figyelik, kit támogatnak, hanem a szavazáskor is. Jó lesz vigyázzni! Így gondolhatta az a kedves ismerősöm is, aki már korábban nekem ígérte a papírkáját, de még is hagyta, hogy beszippantsa a porszívó. Lehet, hogy a helyében én is félteném az állami cégnél betöltött álllásomat. Ez az ábra K-Európában.
Trübin. Így nevezte a felejthetetlen Bilux őrnagy elvtárs annak idején azt három betonlépcsőt, melyről a kalocsai Forradalmi Ezred parancsnokai nézték katonás parádéinkat. Mi persze tudtuk, hogy "tribün"-t akart mondani, hiszen minden évben láthattuk a vezető elvtársakat a Sztálin szobor talapzatából megmaradt emelvényen, amint integettek a népnek május elsején.
Ez jutott eszembe most augusztus 20-án, az állami zászló felvonási ünnepélyének képei láttán. Az elmúlt években a közjogi méltóságoknak nevezett ötös (államfő, kormányfő, házelnők, legfőbb bíró és az alkotmánybíróság elnöke) a zászlórúd tövében állva nézték végig a ceremóniát. Most a bíró uraknak nem jutott fő hely. A másik három (talán a magasságbeli különbségek optikai enyhítése érdekében egymástól kissé eltávolodva) a parlament főlépcsőjén állva fogadták a díszmenetet.
forrás: Index
A politikai protokollnak ezen a szintjén nincsenek véleltelenek. Két lehetséges üzenete van a főbírók mellőzésének. Az egyik, hogy ezek a posztok a többi uracs szemében alacsonyabb rendűek. A másik lehetőség, hogy a pozíciók mai betöltői nem méltóak a bizalomra. Egyik megoldás sem tetszik.
Küldtem egy cikket a Hegyvidék újságba. Még nem jelezték, meg akarják-e jelentetni. Addig is itt olvasható.
Miért nem szereti az LMP a Városmajor bekerítését?
A Lehet Más a Politika piknikkel tiltakozott a Városmajori Park körbekerítése ellen. Szerintünk a kerítés sokba kerül és nem jelent megoldást a park problémáira. Az LMP területi szervezete a beruházás megkezdésének elhalasztását követeli a kerület vezetésétől, és aláírásgyűjtés során kívánja kikérni a lakosok véleményét a tervvel kapcsolatban.
A közügyek iránt érdeklődők is csak a Hegyvidék július 13-án megjelent számából tudhatták meg, hogy a kerületi önkormányzat a fővárossal kötött megállapodás értelmében százötvenmillió forintból megépíti a park körüli kerítés első, hatszázhatvan méteres szakaszát, melynek eredményeképpen a park János kórház felőli felét lezárják. A döntésnek, a beruházással kapcsolatos pályázatnak és szerződésnek nyoma sincs az önkormányzat honlapján.
A Lehet Más a Politika számos ok miatt rossz gondolatnak tartja a Városmajor bekerítését. Azt gondoljuk, hogy egy ilyen döntés előtt ki kell kérni az érintettek, a parkot nap, mint nap használók véleményét. A tavaly nyáron a témában megjelent közlemény (Hegyvidék 2009. 23. szám) még beígért egy lakossági fórumot, de a dologból semmi sem lett, csak a bejelentés: a kerítés építése megkezdődik. Pedig lenne miről beszélni.
Vajon mire megoldás a kerítés? A hivatalos magyarázat szerint távol tartja a kétes elemeket, biztosítja, hogy ne legyenek bűnesetek, ne rakjanak le szemetet, ne rongálják a parkot. Minderre nem megfelelőbb, ha folyamatosan a helyszínen rendet tartó parkőröket alkalmaznánk? A bekerített területen nem lehet rongálni, erőszakoskodni? (Csak mellesleg: az elmúlt évek Hegyvidék újságban megjelent bűnügyi krónikáiban nem találtunk utalást a parkban elkövetett bűncselekményekre. Igaz, itt gyilkolta meg társát 2004-ben egy hajléktalan, 2008-ban itt is mutogatta magát egy szatír, aki főváros-szerte ijesztgette a kisiskolásokat.) A bekerítéssel azt biztosan elérnénk, hogy azoknak, akik sötétedés után vennék a bátorságot és átvágnának a parkon, nagy kerülőt kellene tenniük. Aki most sem mer a sötét parkban sétálni, persze nem veszít semmit.
Mi mindent kellene a kerítésre szánt rengeteg pénzből a parkban javítani, fejleszteni? A 11 hektáros Városmajorban nincs egyetlen nyilvános illemhely sem. A legközelebbi a János kórháznál található, de szükség esetén a Moszkva téri vagy a Déli pályaudvarnál lévő is felkereshető, igaz, néhány száz méteres sétával. De ivókút is csak egy van, a padok, utak állapota is leromlott. A játszóteret is már több, mint egy évtizede újították fel. A kisgyermekes parklátogatók örömmel üdvözölnének egy korszerű pelenkázó helyet, de egy kisebb büfé is elkelne a Városmajorban. A park növényzete is megújulásra vár, akárcsak a lepusztult ping-pong asztalok. Lenne mire költeni, és biztosan nem lenne szükség 150, vagy még több millióra. De talán nem is muszáj ennyi pénzt elszórni. Nem kerülne viszont pénzbe, ha visszafoglalnánk a park területén minden bizonnyal engedély nélkül létesült parkolóhelyeket, amelyeket a teniszpályák és az étterem vendégei számára csentek el a zöld területből.
A tavalyi közlemény szerint „a park szelleméhez illő, lábazat nélküli, magas acélkerítés készül”. De vajon miért ilyen drága ez a kerítés, mi kerülhet méterenként majdnem 230 ezer forintba? Biztosan számos vállalkozó jelentkezne a kivitelezésre ezen az áron. Ki lehet a szerencsés, aki a munkát elnyerte? A Lehet Más a Politika követeli, hogy az önkormányzat hozza nyilvánosságra a kivitelezési pályázatra érkezett ajánlatokat és a győztessel kötött szerződést.
Aki figyelmesen olvasta az önkormányzat közleményeit, annak kiderülhetett, hogy a kerítéssel védeni kívánt park-terület kisebb a jelenleginél, hiszen a plébániatemplom telkétől mintegy húsz méterre vezetne a nyomvonal. Ez egyébként már most is a park legelhanyagoltabb része. Lehet tippelni, mi lesz a sorsa a kimaradó részeknek. Biztosra vehetjük, hogy ezek állapota tovább romlik. A kerítés tervezett nyomvonalába esik 44 fa, de valószínű, hogy a munkálatok még számos növény gyökérzetét teszik tönkre. A park megvédésére hirdetett drága beruházás eredménye a zöldterület jelentős csökkenése.
A terv sok szempontból vitatható. Az önkormányzat azonban nem hajlandó nyilvános vitára. A Lehet Más a Politika kéri, hogy a kerület vezetése halassza el Budapest legrégebbi közparkjának körbekerítését legalább arra az időre, míg nyilvános fórumokon nem adnak lehetőséget az embereknek arra, hogy kifejtsék véleményüket a tervvel kapcsolatban. Az LMP addig is gyűjti az érintettek véleményét és várja javaslataikat abban a reményben, hogy egy érdemi konzultáció során azok meghallgatásra találnak.
Már úgy volt, hogy idén nem megy együtt sehova a kicsike család, de aztán mégis. Lementünk a Balatonhoz öt napra mind a nyolcan (2 db szüle, 3 gyermek, 2 tartozék, 1 unoka), aztán még maradtunk négyet. A szülők élvezték, a gyemekek és a tartozékok is így nyilatkoztak, az unoka pedig még nem beszél, de úgy tűnt neki is tetszett a nagy nyüzsi.