Már egy hete csak az ajánlószelvényekre gondolok. A fene megette, aki kitalálta. Az ember fia minden kétlábúban potenciális támogatót keres, hátha el lehet kérni tőle a céduláját. Most, hogy pártunk és kormányunk kitalálta, hogy az ajánlások begyűjtésére elég két hét is, igazán sietni kell. Ráadásul a nép egyszerű gyermekének halvány fogalma sincs arról, mi lenne a dolga. Azt már Sólyom elnök kontójára kell írni, hogy a nyári szabadság időszakra esik ez a két hét.
Az egész sokkal inkább logisztikai, mint politikai kérdés. Az nyeri ezt a csatát, aki több embert tud mozgósítani, tudja, kinél keresheti eredménnyel a szelvényeket. Tehát pénz és adatbázis. Ebben a FIDESz verhetetlen. Hármas csoportokban rohanják le a házakat. Jegyzetekkel felkészülve, minden lakóról tudják, érdemes-e nála próbálkozni. Sok helyi emberük is van, akik már előre összeszedik és leadják. A kitöltést is vállalják, hiszen maga a Párt sem tudja még minden esetben, ki lesz a jelölt, akit támogatni kell.
A cédulák agresszív gyűjtése, porszívózása sok összefüggő célt szolgál. Jelezni kell a népnek, itt vagyunk, mindent tudunk, rajtatok a szemünk. Ha sok cetlit szedünk össze, a többi pártnak nehezebb lesz a dolga. Szerintem sokan hiszik, nem csak az ajánlás során figyelik, kit támogatnak, hanem a szavazáskor is. Jó lesz vigyázzni! Így gondolhatta az a kedves ismerősöm is, aki már korábban nekem ígérte a papírkáját, de még is hagyta, hogy beszippantsa a porszívó. Lehet, hogy a helyében én is félteném az állami cégnél betöltött álllásomat. Ez az ábra K-Európában.