A múlt heti testületi ülést szokatlan időpontban – a szokásos csütörtök délután helyett, szerda este – tartotta a hegyvidéki képviselő-testület. A változtatás miatt nem tudtam jelen lenni, mert egy régen fixált programommal ütközött az esemény, ezért az alábbi tudósítás az előterjesztések mellett Püspöki Gábor képviselőtársam jegyzetei alapján készült.
A nagyobb közérdeklődést kiváltó témák közül a parkolási rend finomítása került először sorra. Két zóna összevonásával, valamint a "problémásabb helyeken" a zónahatárokon a lakosai mindkét zónában parkolhatnak egy megadott határon belül. Így egyszerűbbé vált az ott élők sorsa, mert így a lakásukhoz közelebb tudnak leállni autójukkal. Annak idején azt javasoltuk, hogy a kerületi lakosok két, egymással szomszédos zónában is ingyen letehessék az autójukat, de ez a megoldás akkor nem nyerte el a többség tetszését. A most elfogadott javaslatot ebbe az irányba tett lépésként értékelem.
Az építményadó emelését az ellenzék tiltakozása dacára megszavazták. Az adó mértéke az inflációval nő, de – ami nagyobb érvágás a lakosságnak – a garázsok utáni adókedvezményt eltörölték, így most a gépkocsitárolók után fizetendő adó majdnem egyharmadával nő.
Korábbi bejegyzésemben üdvözöltem a „tiltott közösségellenes magatartásokat” meghatározó és szankcionáló rendelet alkotmánybírósági elkaszálását. Most a testület teljesítette kötelezettségét és eltörölte a néhány hónapos szabályt. Felvetettük, hogy az elmeszelt rendelet alapján kirótt szankciókat visszamenőleg töröljék el. A többség ezzel nem értett egyet, mondván, hogy a reparáció bonyodalmas volta miatt az alkotmánybíróság sem visszamenőleges hatállyal szüntetette meg a vonatkozó passzusokat.
Élve a törvény adta lehetőségekkel, a testület kezdeményezte, hogy az államosítás előtt álló iskolákban intézményi tanácsok alakuljanak. Az állami fenntartó és a tantestület képviselőinek, valamint a szülők és az önkormányzat részvételével működő tanácsok állást foglalhatnak az intézmények életét érintő fontosabb kérdésekben. Remélhetően ezeken keresztül érvényt lehet szerezni annak a törekvésnek, hogy az államosítás után se romoljon az iskolákban folyó munka színvonala. A testület határozatot hozott arról is, hogy a törvényben meghatározottak szerint vállalja a kerület iskoláinak működtetését. Mint ismeretes, az iskolák állami fenntartásúak lesznek, de a vagyon nem kerül állami kézbe. Az épületek fenntartása és számos, a működtetéssel kapcsolatos feladat az önkormányzaté lesz ezután is. (Az, hogy ez a kettősség milyen káosszal jár majd, a jövő zenéje.) Az előterjesztéssel kapcsolatban megismételtük javaslatunkat arról, hogy az önkormányzat mérje fel annak lehetőségét és módját, hogy az iskolákban folyó munka ne romoljon az államosítás után. A polgármester biztosított bennünket arról, hogy folyik a lehetőségek átgondolása, de nem támogatta, hogy erre határozat kötelezze őt.
A járások kialakítása miatt át kell alakítani a polgármesteri hivatal szervezetét. A feladatkörök csökkenése előbb-utóbb elbocsátásokkal jár majd, de ennek pontos mértékét most még nem lehet tudni. Az iskolák fenntartásával kapcsolatos feladatok miatt az intézményektől közel száz embert kell átvenni, de a későbbiekben a munka racionalizálásával ez a létszám várhatóan csökken.
A napirend utáni vitában előjött az utóbbi idők egyik slágertémája a Sportmax, amelynek egyre kaotikusabb működése sok ott sportoló ember mindennapjait keseríti meg. Az önkormányzat felmondta a Sportmax-szal kötött bérleti szerződést és – más, alkalmas bérlő hiányában – saját maga oldja meg az üzemeltetést. Nem gondolom, hogy ettől a helyzet egyszerűbb lesz. Sajnos anyagilag egyre mélyebbre húzza a kerületet a hibás koncepcióval és nagy költséggel megépült sportközpont fenntartása.
Idén még egy ülés lesz pénteken, utána pedig közmeghallgatás.
