Nem az áruló, a bába. Most újabb hatvan napra letartóztatásban. Párttársaim, a szabad szülés hívei, tüntetni készülnek. Érte, szabadon bocsátásáért, hogy ne lábbilincsben vezessék a bíró elé. Igazuk van, tűrhetetlen.

De az egész büntetőeljárási rendszer ellen kell szót emelni. Tarthatatlan, nem európai, hogy százszámra tartanak embereket rács mögött bírói ítélettel, de nem elítélve. A jog szűkre szabja azoknak az eseteknek körét, amikor valakit előzetes letartóztatásba helyezhetnek (szökés, elrejtőzés, összejátszás, bűnismétlés és bizonyítékok eltüntetésének veszélye), de a gyakorlatban nem bíbelődnek a részletekkel. Aki bűnösnek látszik, előre rács mögé kerül még akkor is, ha egyébként az előzőek veszélye nem bizonyítható. Mindenkinek kényelmesebb, hiszen a gyanúsított kéznél van, a közvélemény elégedett, csak az ártatlanság vélelme és az emberi jogok sérülnek. Ez ma a bírói gyakorlat. Ezért tévednek a „jogvédők”, amikor koncepciós perekről beszélnek a 2006 őszi letartóztatások kapcsán. Szó sincs politikai megrendelésről, a bírák csak a szokásos rend szerint jártak el: ha az ügyészség letartóztatást javasolt, ők elrendelték.

Ha szót emelünk (emeljünk) Geréb Ágnes szabadon bocsátásáért, ne feledkezzünk meg a többiekről sem. A névtelen százakról, akikért nem szól senki, csak várják az ítéletet a rács mögött.