Ma alakult meg az új önkormányzat a XII. kerületben. Nem vagyok az ünnepélyes események nagy barátja, furcsa is volt 10 év után újra zakóban feszíteni. De mit lehet tenni, ez volt a központi útmutatás, megadtuk módját. A kompromisszum az volt, hogy nem vettem nyakkendőt. Így is állati csini voltam.
Pokorni polgármester gyorsan levezényelte az ülést. Elégedetten állapította meg, hogy mennyivel több pénz jut a kerület intézményeinek amiatt, hogy tízzel kevesebb önkormányzati képviselő van, majd azon nyomban javasolt egy harmadik alpolgármestert, akinek a bére elviszi a megtakarítás legalább felét. Némi magunkban-morgolódás után, rossz szájízzel, de megszavaztuk az új tisztséget és a vele járó fizetést. Nem vagyok biztos abban, hogy jól tettük, hiszen nem értettünk egyet a javaslattal. Tudom, hogy nem számít a voksunk, de legközelebb nem szabad a lelkiismeretünk ellenére szavazni. Most azzal áltattuk magunkat, hogy nem akartunk békebontók lenni az alakulás szent pillanatában.
Megalakultak a közgyűlés állandó bizottságai is. Az LMP képviselői helyet kaptak a pénzügyi, a környezetvédelmi és közrendvédelmi, az oktatási és kulturális, a tulajdonosi és városüzemeltetési, valamint az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat ellenőrző bizottságban. Ez utóbbinak én lettem az elnöke.
A formalitásokon túl érdeminek nevezhető munkát is végzett az új testület. Elfogadtuk a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, nevet adtunk egy eddig névtelen közterületnek (a portugál nagykövet kérésére Lisszabon sétány lett a Gesztenyéskert egy része), visszaadtunk némi megtakarított pályázati pénzt az útalapnak és elutasítottunk két szociális fellebbezést. A költségvetéssel kapcsolatban megkérdeztem a polgármestert, hogy mit jelent a beszámolónak az a mondata, mely szerint „az 1 602 201 ezer Ft növekményből 1 200 000 ezer Ft-ot képviselt az ingatlanpiaci dekonjunktúra kedvező kínálati lehetőségek kihasználásával önkormányzati vagyongyarapítás érdekében tervbe vett, kötvénykibocsátásból finanszírozni kívánt összeg”. Azért kérdeztem meg, mert szerintem ennek a mondatnak se füle, se farka. A polgármesteri válasz szerint ez azt jelenti, hogy előkészületben van és rövidesen a testület elé kerül egy kötvény kibocsátás. Az kötvénykibocsátásból kapott pénzért – kihasználva az alacsony árakat – az önkormányzat spekulációs céllal ingatlanokat vásárolna, aztán degeszre keresné magát. Hacsak úgy nem. Az ötlethez azért még lesz egy-két szavam.
Külön érdemes szót ejteni Pokorni polgármester stílusáról. Egyelőre nem tudom pontosan megfogalmazni a barátkozó, kimérten távolságtartó, udvarias úriemberi vonások keverékét. Az egészen nyilvánvaló, hogy a nyílt konfliktusokat el akarja kerülni, de az erőviszonyok miatt ennél többet nem tart szükségesnek. Biztosak lehetünk abban, hogy a törvényben előírt minimális együttműködésnél többre nem számíthatunk. Nem is számítunk. A helyzetet talán jellemzi, hogy az ülés követő fogadáson a többség egyetlen képviselője sem kereste társaságunkat.
Így kezdődött az önkormányzati karrierünk. Fényes jövő elé nézünk. Maradjanak velünk, hamarosan visszajövünk.
