Magamról

Közgazdász vagyok, éppen túl a hatvanon. Négy évtizede szerelmes ugyanabba a lányba, aki három szép, okos és felelősségteljes, immár felnőtt gyermekünk anyja, és két tündéri unokánk nagyija. Nem mellesleg 2010-től 2014 őszéig képviselő voltam szülőföldemen, a Budapest XII. kerület (Hegyvidék) önkormányzatában. Sok vívódás után, 2013 februárjában sokadmagammal elhagytam az LMP-t és új pártot alapítottunk, Párbeszéd Magyarországért néven. Ebben a blogban időről-időre megírom, hogyan látom a világot. Írok színházról, filmről, politikáról, helyi ügyekről és minden másról, ami érdekel. Remélem, nem csak engem.

A Reichstag? De miért?

A fenti képen látható Reichstag a mai formájában csodálatos szimbólum-együttes. Először is azért, mert egy rosszhírű régi épületet úgy korszerűsítettek, hogy visszanyerte funkcióját és megtarthatta formáját. Másodszor azért, mert a tiszta üveg kupola tükörrendszere beviszi a nap fényét az ülésterembe. Harmadszor, de nem utolsósorban pedig azért, mert a kupola látogatói felülről láthatnak rá a képviselők munkájára. Valószínűleg nemcsak arányai, hanem a szimbolikája miatt is gyönyörű. Teljesen odavagyok érte.

Aktualitások

2014. október 7-én, kedden, 17 és 18 óra között a ciklus utolsó képviselői fogadóóráját tartom a Café Bagatelle-ben. Minden kedves engem felkereső választópolgár vendégem egy kávéra, vagy teára és egy süteményre. Előzetes bejelentkezés: sipos.peter@parbeszedmagyarorszagert.hu

Cím: 1126 Budapest, XII. kerület Németvölgyi út 17.

 

Írjon nekem!

Ha szeretné velem felvenni a kapcsolatot, írjon egy e-mailt a sipos.peter@parbeszedmagyarorszagert.hu címre. Nem ígérem, hogy megoldom a problémáját, de azt igen, hogy biztosan válaszolok.

Levél képviselőmnek III.

2013.03.07. 22:47 Sipos Péter

levél_1.jpgNéhány perce az alábbi levelet küldtem el választókerületem országgyűlési képviselőjének, aki történetesen a polgármesterünk is.

Tisztelt Pokorni képviselő úr!

Kedves Zoltán!

Legutoljára az alaptörvény elfogadása előtt fordultam Önhöz, számos ok miatt kérve, hogy ne adja nevét a jogállami alapok lebontásához. Kérésem akkor nem talált meghallgatásra, pedig legalább utólag el kellene gondolkozni azon, hogy jó volt-e alaposabb vita és széleskörű egyetértés nélkül elfogadni az azóta is toldozott-foldozott alkotmányunkat. Az eltelt két évben csak magamban zsörtölődve konstatálom, hogy – a szűkebb szakterületét, az oktatás ügyét felforgató jogszabályok kivételével – minden Ön elé tett kormánypárti előterjesztést megszavaz. Szomorúan láttam aláírását az Alaptörvény IV. módosítására tett javaslat alatt is. Abban a reményben fordulok Önhöz, hogy a következő napok és éjszakák alatt meggondolja magát és ehhez a csúfsághoz mégsem adja a nevét.

Nem azért kérem, hogy ne szavazza meg a tervezetet, mert attól tartok, ezzel egy időre kiiratkozunk az európai klubból. Engem zavar ugyan, hogy immár nem csodálva, hanem undorral, megvetéssel beszélnek hazámról a kulturált világban, de ez nem kell, hogy Önt befolyásolja. Nem kell, hogy érdekelje, hogy emiatt esetleg további szankciókkal kell országunknak szembenéznie. Felőlem igazat adhat főnökének abban, hogy reménybeli szavazóik hűségét a „szabadságharc” légkörében könnyebb megőrizni, hiszen tudom, számára a legfontosabb a hatalom megtartása, mindenáron.

Az sem kell, hogy befolyásolja, amit szinte az összes komoly jogtudós a módosításról, annak előzményeiről mond. Nem muszáj törődni az Alkotmánybírák, a volt köztársasági elnök, vagy az ombudsman véleményével. Nem számít, hogy a javaslat nagyrészt azt a célt szolgálja, hogy egy, a jogállamisággal nem összeegyeztethető, a társadalom immunrendszerén fennakadt rögeszme-rendszert kőbe véssen.

Ne törődjön azzal, hogy nem a politikusok dolga történelmi események megítélésének törvénybe foglalása. Ne foglalkoztassa, hogy a módosítással másodrendűvé válik gyermeket nevelő párok egyre nagyobb része, akik valamilyen okból megelégszenek azzal, ha élettársi közösségben élnek. Igaza van, legyen nekik rosszabb, ha nem akarnak összeházasodni. Ne érdekelje, hogy az egyetemek elveszítik a hatékony működésükhöz elengedhetetlen gazdasági autonómiát, hogy a felsőfokú végzettségűek akkor se mehessenek külföldre dolgozni, kutatni, ha nem találnak maguknak itthon végzettségüknek, érdeklődésüknek megfelelő munkát. Ne foglalkozzon azzal, hogy nem a törvényhozók dolga eldönteni, milyen egyházak legyenek. Ne gyötörje magát azért, mert vérmesebb polgármester-társai a módosítással ismét lehetőséget kapnak arra, hogy a legelesettebbeket megbüntessék csak azért, mert nincs hol lakniuk. Ne bíbelődjön a fölösleges részletekkel.

Egyáltalán ne törődjön semmilyen külső nyomással, körülménnyel. Csak azt javaslom, emlékezzen vissza arra, amit a hatalom erkölcséről nemrégiben zajlott beszélgetésünkön mondott. Ezt akkor Ön hozta szóba. Emlékeim szerint úgy foglalta össze, hogy a hatalom akkor erkölcsös, ha képes nem megtenni mindent, amire egyébként lehetősége lenne. Egyetértettem, egyetértek ezzel és kérem, erre gondoljon majd, amikor szavaz.

Tisztelettel

Sipos Péter

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

1 komment

Címkék: Parlament Alaptörvény módosítás A hatalom erkölcse Országgyűlési képviselő

A bejegyzés trackback címe:

https://sipospeter.blog.hu/api/trackback/id/tr805122279

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jo-ti 2013.03.08. 10:39:18

Nagyon jó levél, de naivitás lenne tőle eredményt remélni. Aki a mai napig arcát, nevét adta és adja még ma is Orbán ténykedéséhez, az már kellő mértékben kompromittálta magát. Attól nem várható kiállás bármilyen Orbán-döntéssel szemben, hiszen azt sokkal korábban, a sok rossz döntés bármelyike kapcsán megtehette volna, illetve meg kellett volna tennie.
süti beállítások módosítása