Magamról

Közgazdász vagyok, éppen túl a hatvanon. Négy évtizede szerelmes ugyanabba a lányba, aki három szép, okos és felelősségteljes, immár felnőtt gyermekünk anyja, és két tündéri unokánk nagyija. Nem mellesleg 2010-től 2014 őszéig képviselő voltam szülőföldemen, a Budapest XII. kerület (Hegyvidék) önkormányzatában. Sok vívódás után, 2013 februárjában sokadmagammal elhagytam az LMP-t és új pártot alapítottunk, Párbeszéd Magyarországért néven. Ebben a blogban időről-időre megírom, hogyan látom a világot. Írok színházról, filmről, politikáról, helyi ügyekről és minden másról, ami érdekel. Remélem, nem csak engem.

A Reichstag? De miért?

A fenti képen látható Reichstag a mai formájában csodálatos szimbólum-együttes. Először is azért, mert egy rosszhírű régi épületet úgy korszerűsítettek, hogy visszanyerte funkcióját és megtarthatta formáját. Másodszor azért, mert a tiszta üveg kupola tükörrendszere beviszi a nap fényét az ülésterembe. Harmadszor, de nem utolsósorban pedig azért, mert a kupola látogatói felülről láthatnak rá a képviselők munkájára. Valószínűleg nemcsak arányai, hanem a szimbolikája miatt is gyönyörű. Teljesen odavagyok érte.

Aktualitások

2014. október 7-én, kedden, 17 és 18 óra között a ciklus utolsó képviselői fogadóóráját tartom a Café Bagatelle-ben. Minden kedves engem felkereső választópolgár vendégem egy kávéra, vagy teára és egy süteményre. Előzetes bejelentkezés: sipos.peter@parbeszedmagyarorszagert.hu

Cím: 1126 Budapest, XII. kerület Németvölgyi út 17.

 

Írjon nekem!

Ha szeretné velem felvenni a kapcsolatot, írjon egy e-mailt a sipos.peter@parbeszedmagyarorszagert.hu címre. Nem ígérem, hogy megoldom a problémáját, de azt igen, hogy biztosan válaszolok.

Csendes szorgalom

2011.07.11. 19:03 Sipos Péter

A Hegyvidéki képviselő-testület a múlt csütörtökön tartotta soron következő ülését. Ez volt az első alkalom, amikor a kezdeményezésünkre módosított szabályzatnak megfelelően a napirend mellett az előterjesztések is kikerültek az önkormányzat oldalára. Bár szokás szerint sok napirend volt, a nagy izgalmak elmaradtak. Részben azért is, mert egy napirendi pont – nem utolsósorban az LMP-s képviselők állhatatos kötözködése következtében elmaradt. De mindent sorjában.

Szokás szerint zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokkal kezdődött. Először két kiváló hölgynek ítéltünk oda kerületi szintű kitüntetést. A hangzatos nevű Szociális Ellátásáért Díjat Dés Rita, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ pszichológusa, a Budapest Hegyvidék XII. kerület Gyermekjóléti Alapellátásáért Díjat Gattyán Ivánné, a Zugligeti Bölcsőde gondozónője kapta. Bár szívesen idemásolnám a javaslatban leírt dicsérő ajánlásokat, ezzel megsérteném a zárt napirendre vonatkozó szabályokat, így érjék be azzal, hogy szerintem is jó helyre kerültek ezek a kitüntetések.

A Virányosi Közösségi Ház korábbi kiváló vezetője Eördögh Judit nemrégiben nyugdíjba vonult. Mivel szomszédom, tanúsíthatom, nagyon élvezi ezt az új helyzetet. A helyére kiírt pályázat sajnos eredménytelenül zárult, mert egyetlen jelentkező sem felelt meg a talán túl szigorú jogszabályi feltételeknek, ezért új pályázatot írt ki a testület. Csodálkoztam, hogy a mostani nehéz időkben, amikor annyian keresnek ezen a területen is munkát, egy ilyen jó helyre nincs az előírásoknak is megfelelő pályázó. Ezért gondoltam, hogy talán a szabályokkal van baj.

A nyilvánosan folytatódott ülés következő napirendi pontja az önkormányzat idei költségvetésének negyedéves, kötelező módosítása volt. A javasolt változtatások nagy része a különféle központi támogatások összegének módosulása miatt vált szükségessé. Csak azért, hogy érthető legyen: ha például egy iskolában az ott tanuló gyerekek létszáma megváltozik, akkor módosul a lehívható állami támogatás összege is, és emiatt hozzá kell nyúlni az önkormányzat költségvetéséhez. Az egyetlen érdemi vita a költségvetési tartalék körül bontakozott ki. A polgármester nem sokkal a költségvetés elfogadása után saját hatáskörben zárolta az intézmények kiadási kereteinek egy részét, összesen 188 millió Forint összegben. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebbet költhetnek az óvodák, iskolák és egyéb önkormányzati szervezetek. A költségvetés elfogadásakor sokat kritizáltuk a tartalékolás alacsony szintjét (a 15 milliárdos költségvetés mindössze 3 tized százaléka a tartalék és ehhez azóta már hozzá is nyúlt az önkormányzat), miközben a bevételek között sok a bizonytalan tétel. Erősen kétséges például, hogy az ingatlanok eladásából tervezett 800 milliós bevétel hogyan teljesül. A zárolással a tartalék elfogadható szintre nőtt, de a módszer szerintem egyáltalán nem korrekt. A zárolás további sorsa szeptemberben dől el, amikor a költségvetés végrehajtásának első félévi tényadatait elénk tárják. A költségvetési módosítási javaslatot többek között a tartalékolás és zárolás miatt az LMP képviselői nem fogadták el.

A következő blokkban néhány korábbi rendelet apróbb módosítására került sor. Korábbi vitás helyzetek egyértelmű rendezése érdekében pontosítottuk a háziállat fogalmát, és annak szabályait, hogy a társasház lakóinak milyen hányadának hozzájárulása kelljen ahhoz, hogy valaki a kutyáját, macskáját a közös területen (kert, udvar, közös helyiségek) tartsa. Így most már végre egyértelmű, hogy a méhekre nem vonatkozik ez a rendelet, és az is, hogy nem kell az összes tulajdonos hozzájárulása ahhoz, hogy valaki a közös kertbe kiengedje a kutyust.

Pontosítani kellett az egyes anyakönyvi események engedélyezésének szabályairól, valamint az anyakönyvi eseményekért fizetendő díjak mértékéről szóló (ilyen is van ám!) rendeletet, mert az nem szabályozta, mi van akkor, ha az ifjú pár, amelyik bejelentkezett a ceremóniára, időközben meggondolja magát. Mielőtt kilukadna az oldaluk, elárulom, hogy ha valamilyen nyomós okból, például betegség miatt marad el a nagy alkalom, visszakapják a teljes összeget, de ha csak úgy nem akarnak egybekelni, akkor csak akkor jár vissza a pénz, ha erről 15 nappal korábban értesítik a hivatalt. Még egy ok arra, hogy megfontoltak legyenek a kedves házasulni szándékozók.

Egy alkotmánybírósági döntés következtében módosítani kellett az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendeletet is. Az Alkotmánybíróság szerint a rendeletből nem állapítható meg, hogy kinek a feladata az értékesítés előtt kötelező ingatlanbecslés elvégzése, nincs rendezve, hogy az értékbecslés alapján miként történik a döntés a vételár megállapításáról, továbbá nem derül ki, hogy az elővásárlási joggal rendelkező bérlők esetén a lakottság ténye miként veendő figyelembe a vételár megállapítása során. A módosítás szerint, ha a lakott helyiségeket – attól függően, hogy a bérleti jogviszony milyen hosszú ideje áll fenn – az értékbecslésnél kedvezőbb áron lehet megvásárolni, de a kedvezmény nem haladhatja meg a becsült ár felét.

És most az elmaradt napirendről. Egy szabályváltozás miatt a jövőben csak az önkormányzat, vagy önkormányzati tulajdonú cégek üzemeltethetik a parkolási rendszereket. A XII. kerület – Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásához (FÖPT) csatlakozva – lényegében a Centrum Parkolóval végezteti ezt a feladatot. A Centrummal két szerződés is létrejött, az első, amely a kerület belső részein lévő parkolóhelyek (ld. az ábrát lentebb) működtetéséről szól, idén márciusban lejárt, a második, amely a később a fizetős övezetbe vont területekre vonatkozik, 2016-ban jár le. A lejárt szerződéssel érintett területek parkolási szolgáltatásait kell megoldani. (Mellesleg jegyzem meg, hogy többszöri kérdésünk ellenére sem derült ki, hogy pillanatnyilag ki, milyen alapon jár el ezeken a városrészeken.) Az infrastruktúra – magyarul a parkolóórák – a szerződés lejártával az önkormányzaté lett, de azt valahogyan üzemeltetni kell. A hivatal azt a javaslatot tette le az asztalra, hogy az üzemeltetési feladatok egy részét (az automaták üzemeltetése és javítása, pénzfeldolgozás, a parkolóőrök irányítása és felügyelete, egyéb technikai feltételek biztosítása) megállapodás alapján a VIII. kerületi önkormányzat, a többit (parkolóellenőri feladatok, szerződés a mobilszolgáltatóval, ügyfélszolgálat) a XII. kerületi látja el. Az előterjesztésből hiányzott annak igazolása, hogy miért ez a furcsa vegyes rendszer a legjobb, mint ahogy az sem lett tiszta, hogy mennyibe is kerülne ez az egész. Mint kiderült, a szomszédos önkormányzatokkal sem folytattak érdemi konzultációt arról, hogy velük miként lehetne együttműködni. Ráadásul a VIII. kerület az utolsó pillanatban kedvezőtlenül változtatta meg a már állítólag kölcsönösen elfogadott megállapodást, így a testületnek nem volt miről tárgyalnia, így a nagy vita szerencsére elmaradt. Folytatás ősszel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A képviselők többségi szavazatával a Hegyvidék is csatlakozott a Budapesti Önkormányzatok Szövetségéhez (BÖSz). Mint ismeretes, a Fővárosi Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére a kerületi önkormányzatok nagy részének részvételével alakult meg ez a szervezet. A főpolgármester nem nézi jó szemmel a kezdeményezést. Azt hiszem, igaza van, mert a sürgölődő kerületi fejesek fő célja pozíciójuk megóvása az új önkormányzati törvény készítése során. Joggal tartanak attól, hogy ha racionalizálni akarják a budapesti önkormányzati szerkezetet, akkor csökkentik az önkormányzatok számát és növelik a főváros szerepét. Féltvén pozícióikat összefogtak, hátha közös erővel sikerül konzerválni a jelenlegi helyzetet. Felszólalásomban rámutattam arra, hogy a Budapesten élőknek nem érdekük a hatalmi harc, hanem azt szeretnék, ha a város jól, hatékonyan működne. Nagyon ravasz módon azt javasoltam, hogy a Hegyvidék csak akkor csatlakozzon a BÖSz-höz, ha a főváros is belép. Pokorni polgármester átlátott a szitán és nem szimpatizált az ötlettel. Ezzel javaslatom sorsa is megpecsételődött.

Ezt követően gyors egymásutánban módosítottuk számos önkormányzati intézmény alapító okiratát. Erre elsősorban technikai okokból volt szükség, hogy bizonyos támogatások elnyerésének ne legyen jogszabályi akadálya. Döntöttünk még két eladásra kijelölt, önkormányzati tulajdonú ingatlan korábban meghatározott irányárának módosításáról és a „Szövetség a nagyobb társasházakkal és Lakásszövetkezetekkel” támogatási program kiírásáról is. Ez utóbbi révén a régi nagy társasházak könnyebben juthatnak felújítási támogatásokhoz.

Az ülés végén szokás szerint a képviselői bejelentések következtek. Ezek között kértem a kerület vezetőit, hogy tegyenek lépéseket az Orbán hegyi úti osztrák óvoda előtti parkolási mizéria megoldására. Itt ugyanis a lustább szülők a járdán parkolnak, amíg csemetéiket beviszik. Ezzel viszont akadályozzák a gyalogosokat. Nem egyszer fordult elő, hogy a babakocsival, kerekesszékkel az úttestre szorultak, ami nagyon veszélyes. Ígéretet kaptam arra, hogy megvizsgálják, mit tudnak tenni.

Ez történt a Hegyvidéki Önkormányzat képviselő-testületének 2011. július 7-i ülésén.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

Szólj hozzá!

Címkék: önkormányzat ülés hegyvidék testületi

A bejegyzés trackback címe:

https://sipospeter.blog.hu/api/trackback/id/tr853058370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása