Szerda este rám csörgött valaki, hogy feltétlenül nézzem a királyi televíziót, mert Obersovszky Arany Mikrofonállvány Péter éppen kicsontozza Pokorni polgármestert. A lojalitásáról hírhedt műsorvezető valóban tőle szokatlanul éles kérdéseket tett fel a FIDESZ alelnökének a Normafa Projekttel kapcsolatban. Ilyen hangnemben a kincstári adón ritkán megforduló ellenzékiekkel szoktak beszélni.

Azt, hogy miért volt ilyen merész a riporter, nem elemezném, foglalkozzanak ezzel a kremlinológusok, akik képesek a legapróbb jelekből is messzemenő következtetésekre jutni. A beszélgetés lényege számomra az volt, hogy a Normafa Park Történelmi Sportterület ötletével szemmel láthatóan szerelmi viszonyban lévő polgármester bejelentette, a tervek és hatástanulmányok elkészülte után a kerületiek népszavazáson mondhatnak véleményt arról, akarják-e hogy feldúlják a János-hegy környékét, vagy sem.

Új helyzet állt elő a népszavazás kezdeményezésével. Nem hiába kezdtek szervezkedni azok, akik a hátuk közepére sem kívánják, hogy a hagyományokra hivatkozva feltúrják kedvenc pihenőhelyüket, állandósítsák a csak a ritka havas hétvégékre jellemző közlekedési káoszt és elszórjanak rengeteg jobb célra is fordítható közpénzt. Ha tényleg lesz népszavazás és azon a valódi tervek ismeretében megfelelően értelmes, nem manipulatív kérdésről lehet dönteni, akkor célt értünk.  A kerület lakossága át fogja érezni felelősségét a környezetért, a jövőért és a többi budapesti polgárért, akiknek éppúgy fontos a Normafa, mint nekünk, akik itt élünk.

Van itt azonban egy bökkenő. A Tisztelt Ház előtt fekszik, mi több, október elejére tervezett elfogadásra vár a T/12083. számú törvényjavaslat a Normafa Park történelmi sportterületről. Ez a törvény lényegében eldönti a terület sorsát, mert hatályba lépésével az érintett térségben teljesen átírja az építési szabályokat, ellentételezés nélkül engedélyezi a fairtást és mindenféle építmény elhelyezését teszi lehetővé a jelenleg védelem alatt álló területen. Attól még, hogy – mint remélem – a kerület lakossága nemet mond majd arra, hogy a sícentrumot és bobpályát építsenek itt közpénzből, a törvény előírásai érvényben maradnak, és ha egy elszánt befektető a saját pénzéből meg szeretné valósítani a terveket, a szabályok alapján engedélyt kell neki adni. Elnézést kérek, hogy én is a törvényben szereplő, legfeljebb 800 m2 területű, és legfeljebb 15 méter magas engesztelő kápolna kérdését hozom elő, de ha egyszer a törvény kimondja, hogy ekkora építményt fel lehet itt húzni, akkor nincs az az építési hatóság, amelyik a kerület legnagyobb templomának az Anna-rétre engedélyezését törvényesen meg tudja tagadni.

És tessék mondani ugyan miért jó, hogy sarkalatos (magyarul kétharmados) törvény mondja ki, a „történelmi  sportterülettel  érintett,  az  állam  tulajdonában  lévő  földrészletek  e  törvény hatálybalépésével,  e törvény erejénél fogva  mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok ingyenesen  a  Budapest  Főváros  XII.  kerület  Hegyvidéki  Önkormányzat  vagyonkezelésébe kerülnek.” A törvény hatálybalépésének napjától a XII. kerületi önkormányzat vagyonkezelésbe kap többszáz hektár erdőt és ez így marad akkor is, ha a sportterület terveiből nem lesz semmi. A polgármesteri hivatalban dolgozik ugyan egy derék mezőőr, de neki éppen elég baja van a lakóházak közé betévedő vaddisznókkal, nincs ideje arra, hogy az erdőt művelje. Márpedig egy ilyen erdővel rengeteg dolog van, nem beszélve arról, hogy a sétautakat, játszótereket és minden egyebet is rendben kell tartani. Ez most a Pilisi Parkerdő feladata, amelynek erre szervezete, szaktudása, felszerelése van. Tudja valaki, mibe kerülne ugyanez a kerületnek és honnan lesz majd rá pénzt?

A népszavazás – ha elegendő információja lesz a döntésre felkért lakosságnak – kellő bölcsességgel dönthet a Normafa Projekt sorsáról. De mi értelme a népet megkérdezni arról, amit a honatyák egyszer már eldöntöttek? Az égvilágon semmi.

Nincs más választás, a Normafa törvényt le kell venni a napirendről és majd akkor kell újra elővenni, ha a tervek elkészültek, és a hatástanulmányok is alátámasztják az elképzeléseket, valamint a nép is áldását adta arra, hogy megvalósulhat a Nagy Álom. Addig csak kolonc a törvény mindenki nyakán. El kell felejteni.