Nem tudom, a mostani békés időkben nehezebb igaz embernek lenni, vagy a múlt század véres fordulatai között. Lehet, hogy nincs is sok értelme ezen töprengeni. De az alábbi legalább kétszeresen igaz történeten érdemes elgondolkozni. Barátom édesapját az 1940-es évek alaposan megpróbálták. Szerintem jelesre vizsgázott.
Mózer Istvánt úgyszólván Kőbánya utcái nevelték fel. Itt, a Liget téren működött évtizedek óta a Neumann család azóta lebontott péksége. A ház – ahogy egy ilyen családi vállalkozás esetében természetes – egyszerre volt a népes família lakóhelye, üzem és bolt is. A család feje fantáziát látott az ifjú Mózerben és felvette inasnak. Itt sajátította el a szakma fortélyait, szorgalmas és hálás tanítványnak bizonyult, inasból hamarosan a legjobb segéd, majd mester lett.
1944. tavaszán, amikor megkezdődött a zsidók üldözése, a Liget téri pékséget egy rövid időre csillagos háznak jelölték ki. Számos családtag és ismerős is itt keresett menedéket. Háború vége felé, 1944. telén, amikor a zsidók elhurcolása egyre nagyobb méreteket öltött, a mind gyakoribb razziák miatt a ház már nem jelentett védelmet. Ekkor tervelte ki Mózer István, hogyan tudná elrejteni és így megmenteni a családtagokat és ismerősöket. A folyamatosan üzemelő pékség alatt volt egy korábban elfalazott pince, amelyről rajta és a családon kívül más nem tudott. Éjszaka, amikor a többi munkás nem volt a műhelyben, kibontotta a pince lejáratát és búvóhelyet alakított ki az üldözötteknek. Az alig 25 négyzetméter területű, egy méter magasságú, szellőzés és világítás nélküli pincében rejtőzött el a család három tagja, és két rokona. Néhány nap után még többen csatlakoztak hozzájuk. A végén már tucatnyian rejtőztek az üzem alatt. Nappal, amíg a pékségben a szokásos munka folyt, csendben gubbasztottak odalenn a menekülők. A szűk lejáratra Mózer a legnehezebben mozdítható masinát, a kiflikészítő gépet helyezte.
A bújtatottak csak késő este, éjszaka merészkedtek elő. Megmentőjük segítségével csak ilyenkor tudtak feljönni a pékségbe tisztálkodni, enni és kinyújtózni. A nyilasok rendszeresen razziáztak a házban, zsidók után kutatva. Az egyik alkalommal Mózer Istvánra fegyvert fogtak, miközben centiről-centire döngették a pékség kövezetét, nem hallanak-e valami gyanús hangot, közben folyamatosan követelték tőle, adja elő a zsidókat. A pékség minden zugát átkutatták, de eredmény nélkül távoztak. Mikor Mózer visszament a pékségbe, elhűlve hallotta az egyik bujkáló hangját, aki azt kérdezte, vajon elmentek-e már üldözőik. Ha akkor a pékmester nem egyedül tér vissza, vagy, ha a keretlegények alaposabbak, és észreveszik a kemence tetején Stern Emilt, akinek érkezésükkor már nem volt ideje visszamenni a pincébe, mindnyájan ott vesznek.
A Világ Igazainak fala az Apor Vilmos téren
A szovjet csapatok bevonulása számukra a felszabadulást hozta 1945. január 10-én. A háború után egy évvel a pékség tulajdonosának unokahúga, akinek korábbi férje 1943-ban munkaszolgálatban veszett oda a Don-kanyarnál, feleségül ment a család megmentőjéhez, aki így nemcsak az üzem tényleges irányítója, de családtag is lett.
Az idillt néhány év után a történelem újabb fordulata rombolta le. 1949. végén, egy decemberi hajnalon autó jött Mózer Istvánért. Akkoriban mindenkinek görcsbe rándult a gyomra, ha egy lefüggönyözött Pobeda a ház előtt állt meg. A kocsi a pékmestert a Sportcsarnokba vitte, ahol nagygyűlésen köszöntötték a tíz főnél több embert foglalkoztató, rendeletileg államosított kisüzemek új vezetőit, akiknek azonnal át is adták a kinevezést. Mózer pillanatnyi töprengés után elfogadta a megbízást. Tudta, ha idegent bíznak meg az államosított Neumann-pékség irányításával, az új főnök nem bánik majd kesztyűs kézzel a kiebrudalt tulajdonosokkal. Ő viszont mindent elkövetett, hogy ne teljesen semmizzék ki a neki – szó szerint – kenyeret adó családot.
A családi béke azonban minden igyekezete ellenére felborult. Neumannék immár nem megmentőjüket, hanem elárulójukat látták a családba beházasodott egykori segédben és nem tudtak megbocsátani neki. A viszályban tönkrement házassága is. Egy évtized kellett ahhoz, hogy valamennyire rendeződjenek a történelem által megmérgezett családi kapcsolatok. Csak halála után, volt felesége kezdeményezésére lett egyike a világ igazainak.
