A hegyvidéki képviselő-testület egy hete tartotta idei első ülését. A szokásosnál kevesebb, ugyanakkor fajsúlyosabb téma volt napirenden.
A témák egy része a mai rezsimnek az önkormányzatok feladatait is átalakító törvénykezése miatt került terítékre. Ilyen volt a településképi véleményezési eljárásról szóló rendelet megalkotása is. Mint talán ismeretes, az építéshatósági feladatok egy része az év elején a járásokhoz került. (Talán mára már tisztázódott az önkormányzatok és a járások közötti feladatmegosztás. A hírek szerint sok az ügyhátralék, mert a nagy sebtében összelapátolt jogszabályok nem adtak pontos útmutatás arról, melyik szervnek, mi a dolga.) Az önkormányzat ezentúl az építési engedélyek kiadásában kisebb szerepet játszik, de lehetősége van a tervek előzetes véleményezésére abból a szempontból, hogy azok hogy illeszkednek a településképbe. Számomra nem érthető okok miatt az helyhatóságnak szokatlanul rövid ideje van az ügyintézésre. Ha két héten belül nem születik döntés, akkor úgy tekintik, mintha megadták volna a hozzájárulást. A folyamatban a tervtanács az előzetes véleményező. Ezt a testületet eddig nem kötötte határidő. Minden résztvevőnek fel kell hát kötnie a gatyáját, nehogy rút, a környezetbe nem illő épületek lepjék el a kerületet. A rendeletalkotást megelőző vitában elsősorban a rövid ügyintézési határidővel kapcsolatos aggodalomnak adtunk hangot. Ígéretet kaptunk arra, hogy mindent megtesznek az előírások betartása érdekében.
A partnerségi egyeztetési eljárás szabályairól is rendelet született. Aki valamilyen együttélési normákra, vagy valami huncutságra gondol a cím hallatán, az téved. A rendelet azt szabályozza, hogy az érintett lakosság, civil és gazdálkodó szervezetek hogyan szólhatnak bele a kerületet érintő fejlesztési, rendezési tervekbe. Valószínűleg a sietséggel magyarázható, hogy igen egyszerű javaslat került a testület elé. A többség által végül elfogadott tervezet szerint a hivatalnak a kerület honlapján kell megjelentetni a tervezetek kivonatát, illetve a felhívást arra, hogy akit érdekel, véleményezheti. Aki észreveszi a hirdetményt és úgy dönt, hogy érintett a kérdésben, annak jelentkeznie kell, hogy megkaphassa a részletes terveket. Véleményét utána megírhatja, de semmi garancia nincs arra, hogy figyelembe is veszik. Ami a legfurcsább, a lakosságot a rendelet csak a bevezető részben említi, de arról nem szól, hogy milyen esetekben kell összehívni fórumot, ahol az érdeklődők megismerheti az előterjesztéseket és kifejthetik véleményüket is.
A javaslatot több okból is bíráltuk. Nem értettünk egyet azzal, hogy az érdeklődőknek folyamatosan figyelniük kelljen a honlapot ahhoz, hogy le ne maradjanak valamiről. Nem tetszett, hogy a lakossági fórumok szabályozatlanok maradtak és az sem, hogy a civilek felvetéseinek befogadására sincsenek garanciák. Felvetéseinkre a polgármester nyitottnak mutatkozott. Azt a javaslatunkat nem fogadta el, hogy vegyük le a napirendről a tervezetet, és egy jobban átgondolt változatot fogadjunk el később, de felkérte az illetékes iroda vezetőjét, hogy a rendelet alapján hirdetményben kérje fel a civileket arra, hogy jelentkezzenek be az önkormányzatnál. A regisztrált szervezetek ezt követően minden esetben értesítést kapnak majd, ha egy új tervezet kikerül a kerület oldalára, és ha érdekli őket a téma, megküldik nekik a részletes anyagot. Ez is valami, de nem vagyok elégedett. A közeljövőben módosító javaslatot terjesztünk elő az elfogadott rendelethez.
Az önkormányzatok állami adósságkonszolidációja is terítékre került. Mint ismeretes, az eladósodott önkormányzatok tartozásait az állam kisebb-nagyobb részben átvállalja. A XII. kerület a szabályok alapján a tavaly év végén fennállt adósság 40%-ától szabadulhat meg, ami három milliárd forint körüli könnyebbséget jelent az önkormányzat számára. Már az idei költségvetés összeállítása során is százmilliós kiadáscsökkenéssel lehet számolni, ami, tekintettel az állami források drasztikus csökkentésére, nagyon jól jön. Ugyanakkor még mindig irreálisnak látszik a 2020-as évek elején esedékes nagy törlesztési csúcsok teljesítése, amikor majd így is egyetlen évben több, mint két milliárdot kell majd törleszteni. A témával kapcsolatban különös összhang alakult ki köztem és Pokorni polgármester között, mikor – hangsúlyozva a konszolidáció életmentő jellegét – egyetértett azzal, hogy nincs jó üzenete annak, ha a felelőtlenül eladósodó önkormányzatokat minden következmény nélkül megsegítik, azok pedig, akik csak a takarójuk hosszáig nyújtózkodtak, nem kapnak egy fillér állami támogatást sem.
A testület elfogadta az ELTE a gyakorlóiskolának 2013-ban nyújtandó 50 milliós támogatásról szóló előterjesztést is. A javaslatból kitűnt, hogy ez egyszeri fizetség és lényegében a szerződésben vállalt, de elmaradt felújítások kompenzációja. A téma tárgyalása során egyértelművé vált, hogy a középiskola megmentésére nincs remény, legfeljebb arra van lehetőség, hogy az osztályokat más intézmények átvegyék.
Mint ismeretes, a Sportmax néven ismert, hivatalosan Hegyvidéki Sportközpontnak nevezett intézmény körül évek óta gondok vannak. A kivitelezés elhúzódása után rossz minőség miatt folyamatosan szükségessé váló felújítások mellett gondot okozott a bérlő megbízhatatlansága is. Emiatt a szerződést tavaly felmondták és pályázati úton új bérlőt kerestek, sajnos eredménytelenül. Ezt követően került a testület elé az a javaslat, hogy az önkormányzat saját, erre a célra alapított cége vegye a kezébe a sportközpont üzemeltetését. Nem lesz könnyű feladat eredményessé tenni a gazdálkodást. Rövidesen kiderül, hogy lehetséges-e pénznyelő automatából sikeres vállalkozássá változtatni az elmúlt tíz éve egyik legnagyobb kerületi beruházását.
