Az utóbbi időben ritkábban írok, aminek elsősorban az az oka, hogy közeleg a határidő, amikor el kell hagynunk otthonunkat, ahol közel 18 éve élünk. Annak idején három iskolás gyerekünkkel költöztünk ebbe a tágas otthonba. A nyüzsgő család manapság is gyakran betölti a teret, mégis ésszerűbbnek tűnt megválni a családi fészektől, és kisebbe költözni.
A költözés – különösen, ha kisebb terültre húzódik vissza az ember – mindig komoly tortúra. Meg kell gondolni, mit viszünk magunkkal, minek lesz helye az új lakásban. Selejtezünk, válogatunk. Így akadt kezembe az alábbi levelezés. Az első levelet tíz évvel ezelőtt az akkor 22 éves lányunk írta. A másik három szerzőjének nevét fedje diszkrét homály.
1. levél
„Mikulás!
Nagyon rosszul esett, hogy nem hoztál nekünk semmit az idén. Nem hiszem, hogy annyira rosszak lettünk volna, még virgácsot sem érdemlünk.
Utállak:"
(az aláírást személyiségi okokból kitakartuk)
2. levél
Kedves …!
Hallottam, hogy egész évben jó voltál, szorgalmasan tanultál és mindig szót fogadtál szüleidnek, ezért hoztam Neked ajándékot. Sajnos az éjjel sok bajom volt. Ráadásul csak most tudtam meg, hogy december van, pedig már összecsomagoltam a nyaralásra. De ami késik, nem múlik. Legyél jó kislány jövőre is!
Ölel:
Miki”
Az első melléklet
„Igazolás
Igazolom, hogy 2002. december 5. 20.00 óra és 2002. december 6. 7.00 óra között Budapest XII. kerület körzetében a hőmérséklet 2 és 5 oC között ingadozott. Csapadék kizárólag eső formájában hullott. Az útviszonyok alkalmatlanok voltak a szánközlekedésre.
H. Bóna Márta
Országos Meteorológiai Szolgálat”
És a második
„Igazolás
Igazolom, hogy Sipos Mikulás 2002. december 5-én éjjel súlyos infectio viruosa okozta felsőlégúti hurutban szenvedett. A vizsgálat kimutatta, hogy nevezettnek – valószínűleg előrehaladott korával összefüggésben – erősödő agyi arterio sclerosisa is van, melynek kórisméje a térbeni és időbeni orientatio zavara. A vizsgálatkor nevezett éppen arról panaszkodott, hogy milyen hideg nyarunk van.
dr. Bubó
erdei körorvos”
