Az alábbi levelet tegnap este küldtem meg Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő parlamenti és a személyes honlapján feltüntetett e-mail címére. (A személyes megszólítást azért engedtem meg magamnak, mert a hegyvidéki képviselő-testület tagjaiként már egy fél éve dolgozunk együtt.)

Tisztelt Képviselő Úr!

Kedves Zoltán!

Mint országgyűlési képviselőmhöz fordulok Önhöz, hiszen annak ellenére, hogy tavaly tavasszal önző módon a saját nevem mellé tettem az x-et, Ön az én képviseletemben is eljár a parlamentben, és most arra készül, hogy új alkotmányt adjon Magyarországnak. Azt hiszem, erről beszélgetnie kellene választóival. Jó lenne, ha elmondaná nekünk, miért tartja fontosnak, hogy ilyen ürgevágtában írják át az alaptörvényt, melynek - jó esetben - minden szavát alaposan meg kellene fontolni, hiszen életünk minden pillanatát meghatározó törvények alapulnak majd rá.

A következőkben feltennék néhány kérdést, melyekről szeretném válaszát hallani. Bár kedvelem az elvont tárgyú eszmecseréket, az elvi vitákat, most mégsem tölteném az időnket a nemzeti hitvallásnak nevezett, számomra sokszor zűrzavarosnak és fellengzősnek érzett szövegrész ellentmondásaival. Pedig arról is hosszan lehetne elmélkedni, hogy miért kell a jelenleg érvényes a "minden hatalom a népé" formulát a „hatalom forrása a nép”-re cserélni, de most ezt is kihagynám, hiszen az idő fogy, húsvétra pedig új alaptörvény kell. Tényleg ilyen sürgősen kell? Az erről szóló magyarázatát azért szívesen meghallgatnám.

A mindennapi életet inkább meghatározó tételek közül szedtem elő néhány fontosnak tűnőt annak illusztrálására, hogy milyen alapvető dolgok tisztázatlanok, mennyire szükséges lenne az eszmecsere az elvek kőbevésését megelőzően.

A jelenlegi Alkotmány szerint a "Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének".  A többek között Ön által is beterjesztett Alaptörvény-tervezet szövege szerint „mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.” Micsoda különbség! Ön szerint a munka nem jog, hanem kötelezettség? Az egyenlő munkáért egyenlő bért elve elavult? A jövő Magyarországában törvényes lesz éhbérért agyondolgoztatni a polgárokat? Érdekelne a véleménye, mert szerintem nem erről volt szó, amikor programjukban többszázezer munkahelyet ígértek.

Legalább ilyen izgalmasak a szociális jogok terén tervezett változások. Ma még "a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz". A jövő Magyarországa viszont csak „törekszik (arra), hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson”. Szerintem nagy a különbség a jog és a törekvés között. Az elmúlt nyolc évben nem erről volt szó. Meghirdetett programjaikban Önök szociális biztonságot ígértek mindenkinek, most meg csak törekszenek erre, ha pedig ne adj’ Isten nem sikerülne, nagyon fogják sajnálni?

Talán a következő a legszebb. A mai Alkotmány szerint "Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabbszintű testi és lelki egészséghez". A jövőben mindenkinek joga lesz „testi és lelki egészségének megőrzéséhez”. Még szép, hogy ezt a jogot nem vitatják el, de mi az állam dolga ebben? A 2009-es népszavazás környéki kampányban és később sem erről volt szó. Önök ingyen egészségügyet ígértek, ehelyett jogot adnak arra, hogy mindenki úgy őrizze meg egészségét, ahogy tudja? Bőkezűnek nem nevezném ezt a gesztust.

Sok szó esik manapság arról, hogy összeegyeztethető-e a jogállamiság eszméjével az Alkotmánybíróság hatáskörének bármely indokkal történő csorbítása, vagy a polgárok alkotmánybírósághoz fordulási jogának szűkítése. Erről sem beszéltek korábban, érdekelne a véleménye.

Az a párt, mely a közelmúltban oly hatékonyan alkalmazta a népszavazás intézményét, most arra készül, hogy az érvényességi küszöb emelésével nehezítse azok dolgát, akik a nép döntését kívánnák egyik, vagy másik dologban. Nem ezt mondták, amíg ellenzékben voltak. Most, hogy hatalomra kerültek, a nép szava már nem olyan fontos Önöknek, hiszen az alaptörvényről sem kívánják a polgárokat megkérdezni. Persze az is lehet, hogy tartanak attól, hogy az eddig sikerrel alkalmazott fegyver Önök ellen fordulhat?

Tisztelt Képviselő Úr! Kedves Zoltán! Az elmúlt néhány hónapban, amit a hegyvidéki képviselő-testületben együtt töltöttünk, volt néhány vitánk. Ezek a közös ügy szem előtt tartásával, érvekkel dőltek el. Ideje, hogy a választóit is megtisztelje azzal, hogy az új alkotmányról szóló parlamenti döntés előtt elmondja érveit a fenti kérdésekről, meg mindarról, ami a téma kapcsán a kerületi polgárokat érdekelheti. Kérem, adjon lehetőséget arra, hogy személyes álláspontját egy nyílt fórumon megismerhessük.

Budapest, 2011. április 4.

                                                                                         Sipos Péter

Amint megjön a válasz, megosztom kedves olvasóimmal.