Valahogy az utóbbi időben nem jutottunk el moziba. De tegnap megnéztük az Ünnepek után-t a Cirkóban. Szerelmi háromszög, megcsalni, megcsalatni, bevallani, mindent eldobni. Feszült, jó film. A főhős végre bevallja, hogy szeretője van. A feleség kiteszi a szűrét. A férj belátja, hogy az asszonynak igaza van, de nem tudja, hogy jól döntött-e. Érdemes megnézni.
Két történet jutott a filmről eszembe. Az egyik. Egy barátunk vagy két évtizedig játszott bújócskát. Mindenki mindent tudott, de nem beszéltek róla, és így „rendben” mentek a dolgok egészen egy majdnem halálos betegségig. Aztán már nem lehetett folytatni a régi módon. Szerintem a feleség még most sem érti, miért kellett mindent felborítani.
A másik. Kedvenc reggeli rádióműsoromban (Kelj fel Jancsi! Most éppen RádióQ FM 99,5) történt évekkel ezelőtt. A riporter felidézett egy közelmúlt-béli esetet, amikor a megcsalatását felismerő asszony a gyerekeivel és magával is végzett, majd hozzátette, erre gondoljon mindenki, aki a szeretőjéhez indul. Kisvártatva betelefonált egy férfi és csak annyit mondott: ”Fiala úr, visszafordultam”.
