A magamfajta botcsinálta íróember eladja a lelkét egy jónak gondolt címért. Ennek a mainak sincs sok értelme, de ezt majd meglátják. Ráadásul az eredeti, de kifordított címre már nem sokan emlékeznek, bár emlékeim szerint Palya Bea ezt a nótát is feldolgozta nemrégiben.
Ma találkoztam egy hölggyel, akit az év elején távolítottak el a XII. kerületi önkormányzatból. A bíróságon keresi igazát, igaz, tárgyalás még nem volt, majd csak decemberben lesz. A kirúgás történetével nem untatnám az olvasót. Nemcsak azért, mert minden részletét nem is sikerült megértenem, de azt gondolom, csak az egyik fél elmondása alapján nem is lenne célszerű állást foglalni. De ha csak a fele igaz, akkor is elrémisztő.
A dolognak a közre tartozó része sem semmi. A hölgy elmondása szerint a polgármesteri hivatal adóosztályán húszan dolgoznak. Ahhoz képest, hogy a helyi adókból 3-400 millió, ha befolyik évente, ez igen magas szám. Ez azt jelentené, hogy minden ötödik adóforintot azért kell beszedni, hogy az apparátust fenntartsák. Ez elég borzasztóan hangzik. Ráadásul – és ezt a polgármester pénzügyi tájékoztatójának adatai is alátámasztani látszanak – az adótartozások is hatalmas összeget tesznek ki. Sohasem értettem, miért nem tudja a kerület, kinek van ingatlana, hogy lehetséges, hogy valaki évekig nem fizet helyi adót, és ez nem tűnik fel az önkormányzatnak. Azt hittem, talán azért, mert kevesen vannak az adórészlegen, de úgy tűnik, tévedtem.
Tévúton járt az új kormány, mikor nekiesett az önkormányzati testületek létszámának. Az igazi pazarlás nem a testületekben, hanem a hivatalokban van. Az, hogy szinte minden önkormányzat hivatalt tart fenn, azzal jár, hogy ezekben kevés a hozzáértő munkaerő. Így nem csak amiatt fizetünk rá, mert sok bért fizetnek ki fölöslegesen, de a munka lassan és szakszerűtlenül folyik. Ennek eredménye a kiesett adó, a tévesen kiadott engedélyek, a polgárok idegeinek gyors elhasználódása. De igazából nem is a spórolás volt a cél, hanem az ellenfelek esélyeinek csökkentése. Mit számít a haza üdve, ha a hatalomról van szó?