Még a múlt hét péntekén, már mint képviselőjelölt jártam az önkormányzatnál. A választási hirdetőhelyek kisorsolása és az etikai kódex aláírása volt napirenden. Az összegyűlt "politikusok" - Pokorni képviselő nem ereszkedett le közénk - között sajnos én voltam a legöregebb, ezért is volt meglepő számomra, hogy mindenki azonnal letegezett, mint ahogy pártállástól függetlenül egymást is. Én konzervatív vagyok ebben a kérdésben, szeretem betartani a hagyományos udvariassági szabályokat. Volt már ebből gondom, mert van olyan - nálam fiatalabb - ismerősöm, akivel kapcsolatunk van olyan fázisban, hogy tegeződhetnénk, de ő van olyan udvarias, hogy nem kezdeményezi a bizalmasabb megszólítást.
Utólag gondolkoztam csak el azon, hogy mi is zavart. Rájöttem, hogy az urak - valószínűleg önkénytelenül - így kívánták jelezni, bevettek a brancsba. Most már - különösen, ha valamilyen elfogadható választási eredményt is fel tudok mutatni - én is közéjük, a kerület fontos emberei közé tartozom, akik a maguk sajátos szabályaik szerint egymás között megbeszélik és elintézik az ügyeket. Móricz Zsarátnok városának potentátjai jutottak eszembe. Hát, kérem alássan, én ebből nem kérek.