Mi jár annak, akinek igaza van? A bon mot szerint a szája. A politikában talán még hatványozottabban van ez így. Bauer Tamás is magára maradt jelölt-társai között, amikor kifejtette, hogy miért nem írja alá a Pokorni polgármester által előterjesztett választási etikai kódexet. Az, hogy a FIDESZ jelöltje nem akarta megérteni, teljesen érthető, de az, hogy a magukat ellenzékinek tartó jelöltek is süketek voltak a Bauer mondataira, már elgondolkoztató. Pedig Bauer nem mondott mást, mint azt, hogy a FIDESZ reprezentánsaival együtt nem írja alá az etikai kódexet, de vállalja, hogy betartja az abban foglaltakat.
A Hegyvidéki polgármester a 2010-ben bevált gyakorlatához híven elkészített és a megfelelő számú ajánlást kapott jelöltek elé tett egy etikai kódexnek nevezett megállapodás tervezetet. Ez számos ajánlást és vállalást tartalmaz arról, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek hogyan kampányoljanak. Ezek annyira evidensek, hogy minden jó szándékú jelölt számára elfogadhatóak. Bauer Tamásnak sincs ezekkel a szabályokkal semmi baja, csak az ellen van kifogása, hogy a kódex aláírásával menlevelet adjon a jelenleg hatalmon lévőknek.
A Kormányváltó Szövetség jelöltje a megállapodás aláírásával nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy a választásokon indulók egyenlő esélyt kapnak, mert a szabályokat a jelenlegi kormánypártok eddigre már úgy alakították ki, hogy nekik lejtsen a pálya. A helyi médiumokban való megjelenésben például már rég nem beszélhetünk kiegyensúlyozottságról, hiszen Fónagy János még azelőtt gyakori szereplővé vált a Hegyvidék újságban, mielőtt hivatalos jelölt lett volna. Bauer Tamás egyetért azzal, hogy a „kampány célja a pártok és jelöltek, továbbá az általuk képviselt értékek, az elérendő célok bemutatása”, de nehezményezi, hogy Fónagy János nemcsak elzárkózik a jelölti vitától, de egyenesen bohóckodásnak tartja azt. Bauer Tamás vállalja, hogy a kampány során „tartózkodnak egymás pártjának és jelöltjének lejáratásától, és ilyen céllal harmadik személyeket sem bíznak meg”, de úgy gondolja, hogy a FIDESZ álcivil pincsikutyái mögé bújva már rég megsértették ezt a szabályt is.
Bauer Tamás azt mondja, hogy a szabályokat természetesnek veszi és betartja, de a megállapodás aláírásával nem ad menlevelet a normákat lábbal tipró hatalomnak. Lehet, hogy ez az üzenet kicsit bonyolult. A többi párt képviselői mindenesetre úgy tettek, mint akik nem értik, és – Pokorni polgármester javaslatára – mohón magukénak szavazták meg a Bauert illető plakáthelyeket. Lelkük rajta. A Kormányváltók jelöltje most a Választási Bizottsághoz fordult jogorvoslatért, mert szerinte senkit sem lehet kizárni az önkormányzat által biztosított kampányeszközök használatából.
Paradox, hogy az etikáról papoló önkormányzat saját honlapján hamis állításokkal tudósít az etikai kódex aláírása körüli vitáról. Az elmúlt négy évben megszokott hazug ferdítéssel úgy állítják be, mintha Bauer szabálytalanul „ragasztgatta tele a kerületet”. Pedig semmi más nem történt, hogy az erre a célra a főváros által kihelyezett (négyoldalú) plakáthelyekre elsőként tette ki saját hirdetményeit, míg a kerület által kihelyezett (háromoldalú) táblákat üresen hagyta, mert megvárta a sorsolást, amiből végül kihagyták.
Hogy Bauer Tamás elvhűsége politikai értelemben, szavazat-nyereségben mérhetően kifizetődő-e, nehéz felbecsülni. Lehet, hogy sok választónak már túl kifinomult ez az üzenet és nagyobb hatása lenne annak, ha sok helyütt látnák a plakátjait, amire most kicsi az esély. De az is lehet, hogy a választók díjazzák majd a karakán kiállást. Néhány hét, és kiderül.
BREAKING!
Pokorni polgármester visszakozott. Belátva, hogy Bauer megjelenési lehetőségeinek megvonása törvénysértő, nem várta meg a Választási Bizottság döntését, és gyorsan kitett újabb plakáthelyeket. Azt is biztosítja, hogy a Kormányváltók jelöltje a Hegyvidék újságban és a Hegyvidék TV-ben is ugyanúgy megjelenhessen, mint a többi induló.
