A médiatörvény sokaknál kiverte a biztosítékot. A hazai visszhang azonban kismiska ahhoz képest, ahogyan a külföld reagált az ügyre. Mintha ez lett volna az a csepp a pohárban, ami ráébresztette a világot arra, Magyarország rossz felé halad. (Formás kis képzavar: egy ébresztő csepp …)
Itthon a külhoni hangzavarhoz képest majdnem csend van. A sajtó egy része tiltakozik, a pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak, némely civilek szigorúan pártsemleges tüntetéseket szerveznek, de elemi felháborodás nem érzékelhető. Valaki azt mondta, hogy csak akkor törne ki a balhé, ha a Barátok közt-et tiltaná be Szalai Annamária és csapata. Ennél pedig valószínűleg több eszük van.
De vajon tényleg hidegen hagyja a zembereket a sajtó korlátozása, a tájékoztatás nehezítése? Azt hiszem, nem, csak működésbe léptek a régi reflexek. Ha a hivatalos csatornákon keresztül nem lehet hiteles hírekhez jutni, beszerezzük azokat alternatív forrásokból. Ez az internet korában nem akkora varázslat, mint harminc évvel ezelőtt. A hatalom – a maga ostobaságával együtt – pedig le van tojva.
Pedig nem lenne baj, ha a hatalmasok látnák, nemcsak a „tájékozatlan, profitját féltő” külföld lázad a honi viszonyok miatt, hanem itthon is vannak sokan, akik elégedetlenek. Ezért megyek el én is pénteken a civilek szervezte tüntetésre.
