Magamról

Közgazdász vagyok, éppen túl a hatvanon. Négy évtizede szerelmes ugyanabba a lányba, aki három szép, okos és felelősségteljes, immár felnőtt gyermekünk anyja, és két tündéri unokánk nagyija. Nem mellesleg 2010-től 2014 őszéig képviselő voltam szülőföldemen, a Budapest XII. kerület (Hegyvidék) önkormányzatában. Sok vívódás után, 2013 februárjában sokadmagammal elhagytam az LMP-t és új pártot alapítottunk, Párbeszéd Magyarországért néven. Ebben a blogban időről-időre megírom, hogyan látom a világot. Írok színházról, filmről, politikáról, helyi ügyekről és minden másról, ami érdekel. Remélem, nem csak engem.

A Reichstag? De miért?

A fenti képen látható Reichstag a mai formájában csodálatos szimbólum-együttes. Először is azért, mert egy rosszhírű régi épületet úgy korszerűsítettek, hogy visszanyerte funkcióját és megtarthatta formáját. Másodszor azért, mert a tiszta üveg kupola tükörrendszere beviszi a nap fényét az ülésterembe. Harmadszor, de nem utolsósorban pedig azért, mert a kupola látogatói felülről láthatnak rá a képviselők munkájára. Valószínűleg nemcsak arányai, hanem a szimbolikája miatt is gyönyörű. Teljesen odavagyok érte.

Aktualitások

2014. október 7-én, kedden, 17 és 18 óra között a ciklus utolsó képviselői fogadóóráját tartom a Café Bagatelle-ben. Minden kedves engem felkereső választópolgár vendégem egy kávéra, vagy teára és egy süteményre. Előzetes bejelentkezés: sipos.peter@parbeszedmagyarorszagert.hu

Cím: 1126 Budapest, XII. kerület Németvölgyi út 17.

 

Írjon nekem!

Ha szeretné velem felvenni a kapcsolatot, írjon egy e-mailt a sipos.peter@parbeszedmagyarorszagert.hu címre. Nem ígérem, hogy megoldom a problémáját, de azt igen, hogy biztosan válaszolok.

Az áldozat is ember

2014.09.08. 08:35 Sipos Péter

erőszak.jpgAz ELTE gólyatáborban történt nemi erőszak juttatta eszembe közeli ismerősünk tavalyi esetét. Őt is megerőszakolták. Az igazságszolgáltatás példás gyorsasággal tette a dolgát, a tettes súlyos büntetést kapott. Mégsem gondolom, hogy minden rendben lenne.

Maga a sértett hívta ki a rendőröket, kérve őket, hogy gyorsan jöjjenek, mert az elkövető még a közelben van és ő retteg attól, hogy visszatér. A zsaruk, akik késő este nem akartak potyára kimenni a címre, a biztonság kedvéért néhány perccel később visszahívták a nőt, hogy ellenőrizzék a bejelentést. Talán ezért volt, hogy én, akit az áldozat kétségbeesésében szintén felhívott, előbb értem a helyszínre, mint a rend éber őrei. Aztán a hatósági közegek is megérkeztek. A ház előtt álldogáló tettest őrizetbe vették, megkezdődött a nyomok rögzítése, a tanúk és a sértett kihallgatása. Minden ment, mint a karikacsapás.

Akkor mi a bajom? Az, hogy bár mindenki udvarias volt, látszólag figyelmesen viselkedett, a sértettet csak mérsékelten vették emberszámba. Nem tudom másként értékelni azt, hogy a sértett az vele történt borzalom után több mint 12 órával tisztálkodhatott meg, ekkor moshatta le magáról saját vérét és az idegen férfi mocskát. Ennyi időbe teltek a helyszíni vizsgálatok, a kórházi látlelet elkészítése, valamint az ismételt kihallgatás a rendőrkapitányságon. A rettenetes éjszaka után másnap délben juthatott haza, testileg, lelkileg végképp kimerülve.

Az állam a maga részéről a büntető eljárással letudta kötelezettségeit. A rendőrség és a bíróság még néhányszor megidézte a sértettet, hogy elmondassák vele újra, meg újra, hogyan alázta és gyalázta meg őt az a gazember. Minden egyes ilyen alkalommal kiborult. Rettegett attól, hogy újra látnia kell az erőszaktevőt. De ez a hivatalosságokat kevéssé érdekelte. Ők tették a dolgukat.

Azzal, hogy az áldozat szempontjából milyen következményei lehetnek a történteknek, az állam egyetlen percig sem törődött. Senki hivatalos személy meg nem kérdezte tőle, van-e szüksége bármilyen segítségre. Egyedül nem tudta feldolgozni annak a bizonyos éjszakának a lelki terheit. A családja kerített számára pszichológust, mert nem várhatott arra, míg a körzeti ideggondozóban végre rá kerüljön a sor. Az is csak a rokonoknak jutott eszébe, hogy talán kellene egy alaposabb vizsgálat, kizárandó, hogy nem kapott-e valamilyen ronda fertőzést is a borzalmas élmény mellé. Hála lelkiismeretes háziorvosának, ezeket a teszteket a TB finanszírozta.

Az eset rávilágít arra, hogy nemcsak a közvélemény áll meglehetősen macsó módon a nemi erőszak témájához, de az állam is szinte teljesen közömbös az áldozatok sorsa iránt. Nem csoda, ha a megerőszakolt nők inkább titkolják „szégyenüket”.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

38 komment

Címkék: Igazságszolgáltatás Nemi erőszak Bántalmazás

Szegény Tárnics

2014.07.21. 09:06 Sipos Péter

Tárnics 1.JPGTudja Ön, hogy létezik egy Szent László tárnics nevű virág? Három héttel ezelőttig én sem hallottam felőle. Pedig szép, ráadásul ritkán előforduló, védett növény. Eszmei értéke 10.000 forint. Egyik ismert hely, ahol számos egyede található, a Harangvölgy.

 

 

 

A Szent László tárnics így néz ki teljes pompájában.

Tárnics 2.JPG

És így nézett ki három hete a Harangvölgyben.

Tárnics Harangvölgy.jpg

A Harangvölgyben június közepén nagyot kaszáltak. A munkákat az illetékes hatóság, a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyének megfelelően végezték. A határozat szerint csak télelőn szabad levágni azokat a területeket, ahol a különösen védett lepkefaj, a csíkos boglárka él. A Harangvölgy többi részére ez a korlátozás nem érvényes. Ott csak védett növények vannak.

Harangvölgy lekaszálva.jpg

Ha egy közönséges halandónál a természetvédelmi őr egyetlen szál Szent László tárnicsot talál, azonmód tízezer forintra büntetheti. Ha százszámra lekaszálják a védett virágokat, akkor minden rendben van. Aki ezt érti, kérem, jelentkezzen!

Hálás köszönet a fotókért Tahin Györgynek.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

19 komment

Címkék: Harangvölgy Szent László tárnics Csíkos boglárka Védett növények

Csak egészség legyen!

2014.07.17. 08:31 Sipos Péter

Dali óra.PNGA kórház az a hely, ahol a személyzet a sajátjaként bánik a betegek idejével. Az ispotályban lassabban forog az idő kereke, a napoknak nincs értéke. A dolgok megtörténnek, az indokok nem kiismerhetőek, az eredmény kétséges. A gyógyulda ugyanakkor a másutt megtapasztalhatatlan élmények kifogyhatatlan lelőhelye és a bizakodáshoz szükséges tapasztalás kiapadhatatlan forrása.

Az ehelyütt tapasztalt hosszú csend oka egy lassan gyógyuló, fájdalmas betegség. A kín többszörös, ha nem bennünket, hanem a Legkedvesebbet gyötri. A bajból kivezető út egyik vargabetűje egy hét egy neves fővárosi kórházban. Napom nagy részét társam lelkét támogatandó én is ott töltöttem. Így lettem a négyágyas kórterem kisegítő ápolója. Leszámítva az okot, amiért ott kellett lennem, nagy élmény volt – még ha egy kis időre is – segíteni azoknak, akikre a Sors nem gondolt kellő megértéssel.

Aki manapság kórházi ápolásra szorul, az megtapasztalhatja, hogy az egészségügyre egyszerre jellemző a hiány és a pazarlás. Hiány van megfelelő felszerelésből, időként gyógyszerből és más eszközökből, de legfőként a képzett, odaadó munkát végezni képes személyzetből. Paradox módon valószínűleg a hiány az oka a pazarlásnak, ami elsősorban a betegek által a kórházban töltött idő hosszában mutatkozik. Ha lenne elég forrás arra, hogy a páciensek intenzívebb kezelést kapjanak, mondjuk a hét végi napokon is megtörténjenek a szükséges beavatkozások, akkor jelentősen lerövidülhetne a gyógyulási idő, ami minden szempontból sok megtakarítással járna. Az elhivatott, jól képzett szakszemélyzet hiányán – ismerve a megalázó jövedelmeket – nem lehet csodálkozni. Inkább azon, hogy még így is vannak, akik ezt a nehéz és felelősségteljes munkát elvállalják és szívvel-lélekkel végzik.

Nem tudok üdvözítő megoldást az egészségügy bajaira. Vannak hályogkovács-szintű ötleteim, de ezektől megkímélném az olvasót. Egy populista gondolatot azonban nem tudok magamban tartani. Azt gondolom, hogy sokat használna, ha a felelős (?) döntéshozók ugyanazt az ellátást kapnák, mint a közember. Minden bizonnyal hamarabb találnának hatásos gyógyírt az egészségügy bajaira.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

1 komment

Címkék: betegség kórház egészségügy

Fordulat

2014.06.02. 08:46 Sipos Péter

Normafa 4 évszak.jpgEgy jól irányzott polgármesteri nyilatkozat után most azon örömködik a sajtó, hogy az önkormányzat visszalépett a Normafa beruházás grandiózus terveitől. Van olyan orgánum, amely egyenesen arról beszélt, hogy nem lesz sípálya a hegyen. Zöld szervezetek nyilatkozatban köszöntötték a változást. Mielőtt elragad mindenkit a hév, érdemes alaposabban megvizsgálni, mi az újdonság a kerület vezetésének álláspontjában.

Az interjúban fontos újdonság, hogy – ha jól dekódoljuk a polgármesteri mondatokat – a sípályákat legfeljebb a Mátyás király útig tervezik kialakítani, így a Harangvölgyben nem lesz síelés. Ez mindenképpen jó hír. Az is örömre ad okot, hogy nem szándékoznak új épületeket felhúzni a területen. Amiatt sem kell bánatosnak lenni, hogy a kezdeti nagy lendület alábbhagyott. Ahogy Pokorni polgármester fogalmaz: „egy évvel ezelőtt még naivan azt hittem, hogy a Normafával kapcsolatos munkák megkezdődhetnek az idén. De ahogyan elmélyedünk ebben az ügyben, úgy látjuk, hogy sokkal alaposabb végiggondolásra van szükség, sokkal több szereplővel kell összeillesztenünk mások elképzeléseit.” Sok kritika érte azt az ötletet, hogy a János hegyi út mellé építsenek egy műanyag borítású futópályát. Bár nem ebből a riportból, de tudjuk, a Normafa helyett sokkal jobb helyen, a Városmajorban alakították ki ezt a létesítményt. Fontos lépések, jó irányban.

Van oka az elégedettségre mindazoknak a helyi lakosoknak, környezetvédőknek és politikusoknak, akik felléptek a nyilvánosságra került elképzelések ellen. Azt gondolom, ha nem szervezkedünk és nem állunk a sarkunkra, nem következett volna be a mostani fordulat.

normafainfo.JPG

Forrás: http://normafa.info/hu/tervek_es_celok (2014. június 1.)

Örömre van ok, de megnyugvásra nincs. Az csak apróság, hogy az önkormányzat hivatalos Normafa oldala a riport megjelenése után két héttel még nem követte a polgármesteri álláspont változását. Az is inkább csak mosolyogtató, hogy Váczi alpolgármester egyenesen arról beszél, hogy sohasem terveztek sícentrumot. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a természetvédelmi előírásokat hatályon kívül helyező, a „sífelvonó” alsó állomásának a helyét a Harangvölgyben kijelölő Normafa törvény változatlan tartalommal érvényben van. Vannak, (voltak ?) az eredeti terveknek olyan, sokak által vitatott részei, melyekről most nem esik szó. Ilyenek például a hóágyúk, a felszíni parkoló a Fácán fogadó területén, az újabb, a Harangvölgyből induló libegő, mélygarázs és víztározó a hegy tetején, valamint az erdőben kanyargó téli-nyári bobpálya. A verebek azt csiripelik, hogy ezek a fejlesztések még mindig napirenden vannak, csak a terveket nem verik nagydobra az illetékesek.

Egyelőre persze örüljünk annak, ami van: a fejlesztési hevület csökkenésének, a konzultációk sorának, és az érdekegyeztetési folyamatnak. Bízzunk abban, hogy a végeredmény a környéken lakók és a Normafa szerelmesei többsége számára elfogadható lesz. Pokorni polgármester mostani üzenetének két fontos címzettje van. Az egyik az a sílobbi, amelyik ennek a projektnek az elindítója és legnagyobb reménybeli haszonélvezője volt. Nekik most meg kell érteniük, hogy nem valósulhat meg minden álmuk. A városvezető egyúttal az aggodalmaskodókat is meg akarja nyugtatni. Legfontosabb célja, hogy a Normafa „rehabilitációja” körüli viták ne veszélyeztessék újraválasztását.

Azt csak remélhetjük, hogy a most tapasztalt visszafogottság az önkormányzati választás után is megmarad. Persze ez rajtunk is múlik.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

10 komment

Címkék: Sícentrum Normafa "rehabilitáció" Harangvölgy

Zárszámadás és egyéb nyalánkságok

2014.05.26. 08:49 Sipos Péter

testuleti 20140515.pngCsak most van érkezésem beszámolni a képviselő-testület múlt heti üléséről. Szokás szerint nem törekszem teljes körű ismertetőre, azt úgy is megteszik a hivatalos orgánumok. Az alábbiakban az következik, ami a kincstári beszámolókból valószínűleg kimarad.

Napirenden volt a tavalyi zárszámadás, mely alkalom arra, hogy az önkormányzat gazdálkodását értékelni lehessen. Az eredmények impozánsak. A kerület vagyona egyetlen év alatt közel 4,5 milliárd forinttal, 16%-kal növekedett, és az évet soha sem látott, 2 milliárdos többlettel zártuk. (Azt talán csak Freud tudná megmondani, hogy miért szólt a beszámoló többlet helyett jelentős hiányról egészen addig, amíg az elírást egy éber bizottsági tag szóvá nem tette.) Mielőtt elájulnánk a valóban lenyűgöző számoktól, vessünk egy pillantást az igencsak prózai okokra. A vagyonnövekmény ¾ része abból ered, hogy az állam átvállalta a kerület adósságának 40%-át. A pénztöbblet is részben ebből, részben pedig amiatt keletkezett, hogy sikerült túladni a Fülemile utcai gyerektábor ingatlanán. Ebből is látszik, hogy csodák nincsenek.

Bükkös út 4.JPG

Az ellenzék ritkán egységes elutasítása mellett a kormánypárti többség egyhangú szavazatával a testület úgy döntött, hogy rekord-alacsony áron kínálja eladásra az önkormányzat Bükkös út 4. alatti telkét. A vitában elhangzott, hogy az ingatlanért kérni kívánt négyzetméterenkénti 41 ezer forint nagyon kevés. Korábban ennek majdnem kétszeresére értékelték ezt a telket, de nem volt érdeklődő. Lehet, hogy a jelenlegi piaci helyzetben nem lehet többet remélni, de a kerület pénzügyi helyzete stabil, ezért nem kellene elkótyavetyélni ezt a vagyont. Hiába volt minden érv, a Fideszes szavazógép fegyelmezetten nyomta az „igen” gombot. Lelkük rajta.

A rendőrség és a tűzoltóság helyi erőinek a beszámolója minden évben a testület elé kerül. A lánglovagok helyzetjelentéséből megtudhattuk, hogy a tűzoltók szabadidejükben és saját költségükre vakolják és festik a laktanyájukat, javítják a járműveket. Több olyan eszköz is van állományban, amely tavaly többet volt szervizben, mint szolgálatban. Mindenkinek javaslom, vigyázzon magára és értékeire, mert egyre kevésbé biztos, hogy a szakszerű segítség időben el tud indulni megmentésére. A Katasztrófavédelem katasztrofális helyzetéről szóló beszámolót a testület elfogadta. Kérésemre Pokorni polgármester vállalta, hogy jelzi az illetékeseknek a testület nyugtalanságát a tűzoltók munkakörülményei és eszközeinek állapota miatt, bár szerinte az utóbbi időben sokat javult a helyzet. Lehet, hogy nem ugyanazt a jelentést olvastuk?

Napirend után még szóba hoztuk, hogy a Városmajorban ősszel átadott sporteszközöket használók közül sokan szenvednek balesetet elsősorban azért, mert nem ismerik a parkour pálya és gépek helyes használatát. A kerület illetékesei szerint rémhír, hogy sok lenne a baleset. Szerintük a gyerekek fegyelmezetlensége az oka annak, hogy egyesek a csontjukat törik. Ígéretet kaptunk arra, hogy a környékbeli iskolák testnevelés-tanárait kiokosítják arról, miként kell használni ezeket az új eszközöket. A park kapcsán felmerült az is, hogy mi lehet az oka annak, hogy a BSE népszerű teniszpályáit felveri a gaz. Azt az információt kaptuk, hogy a terület új tulajdonosa, az MTK, nem tudott megegyezni a pálya üzemeltetőivel. Az is lehet, hogy a területen a jövőben strandröplabda pálya lesz. Elég furcsa ötletnek tűnik.

Ennyit tartottam fontosnak közhírré tenni a hegyvidéki képviselő-testület májusi üléséről.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

1 komment

Címkék: zárszámadás Városmajor Képviselő-testület Tűzoltóság Hegyvidéki Önkormányzat telekeladás

Lim-lom

2014.05.21. 12:55 Sipos Péter

lomtalanítás.jpgMint minden májusban, idén is ellepik a hegyvidéki utcákat a feleslegessé vált tárgyak. Bár lomtalanítás időpontját zárt borítékban tudatják a lakossággal, a lomizók pontosan tudják, mikor hová érdemes menni. Alig teszi le a tulaj a megunt dolgait a járdára, máris ott terem valaki, aki gusztálja, méregeti, vagy esetleg már rögtön szét is szedi. Másnap aztán jön a mindent bedaráló kukásautó, melynek feneketlen gyomra elnyeli azt, amit az újrahasznosítók meghagytak.

Bár mindenki igényli a szolgáltatást, szinte senki sem elégedett azzal, ahogy jelenleg zajlik. Utálatos, hogy napokig ostromlott város képét mutatja a környék. Ha ne adj Isten egy szélvihar, vagy nagyobb zápor kerekedik, a káosz még nagyobb lesz. A rendetlenség érzetét tovább fokozzák a kupacokban hasznosítható dolgok után kutatók. Ők csak arra ügyelnek, hogy az általuk kiválogatott dolgok elszállításra készen, glédában álljanak. Amire nincs szükségük, azt sajnos szétszórják. Az sem ritka, hogy a helyszínen állnak neki kibontani a kidobott gépből a számukra értékes alkatrészeket.

Lehet, hogy ezzel nem leszek népszerű, de én nagyra becsülöm a lomizókat. Számomra ők az újrahasznosítás alsó lépcsőfoka, akik csekély haszon reményében nagy energiákat fektetnek be több-kevesebb még pénzzé tehető hulladék megszerzésébe. Ki gyalogosan, egy bevásárlókocsival, mások csapatba szerveződve, rozzantabbnál rozzantabb járművekkel kutatják át és szerzik meg fémkereskedőnek eladható vasat, vagy színesfémet, az ócskapiacon eladható bútorokat, régi, de még működőképes háztartási gépeket. Hasznos hangyái ők a társadalomnak még akkor is, ha jómódú környékünkön szokatlan, ezért nyugtalanító látványnak számítanak.

A hivatalosság nyűgnek tartja a lomtalanítást. Olyan, a lakosság által elvárt szolgáltatásnak, amelynek köztisztasági és rendészeti vonatkozásait kezelni kell. A lakosság egy részének meggyőződése, hogy a lomizók valódi szándéka a vagyonosabb háztartások feltérképezése. Hogy van-e alapja ennek a feltételezésnek, nem tudom. Mindenesetre az önkormányzat kérésére a rendőrség kiemelten ellenőrzi, olykor ok nélkül vegzálja a lomizókat, hogy megnyugtatassa a helyben lakókat.

Az, ahogy a lomtalanítás jelenleg folyik, értelmetlen, környezetszennyező és költséges. Értelmetlen, hogy évente egyszer van csak lehetőség arra, hogy az emberek megváljanak a számukra fölösleges tárgyaiktól. Pazarló, mert rengeteg használható dolog megy veszendőbe. Környezetszennyező, mert még használható eszközök megsemmisítésével jár. Károsítja a környezetet az is, ahogy a lomizók kinyerik a számukra értékes anyagokat a kidobott tárgyakból. Végül költséges az előzőeken túl amiatt is, mert sokba kerül a lomok begyűjtése és megsemmisítése, lerakása is. Van még egy fontos társadalmi kára is a lomtalanítás mai módjának. Az, hogy az emberek hasznavehetetlen kacatként, kidobandó szemétként tekintenek megunt holmijukra, amit mások még örömmel használnának. Ez rombolja a szolidaritást és a környezettudatosságot.

Pedig lehetne mindezt másként is, úgy, ahogy a világ igényesebb felén csinálják. A fölöslegessé vált dolgokat az év bármely szakában begyűjthetné a hívásra házhoz menő szervezet, a mely telephelyén szakszerűen és a környezetvédelmi szempontokra is figyelve válogatná szét a még hasznosítható anyagokat, tárgyakat. A jó állapotban lévő bútorokat, gépeket szociális hálózaton keresztül lehetne elosztani, vagy értékesíteni, az újrahasznosítható anyagokat pedig a feldolgozóknak adhatnák el. Ez a szervezet bevételeiből fenn is tudná tartani magát. Nem lenne napokig tartó káosz, és nem menne veszendőbe semmilyen használható tárgy, anyag, nem szennyeznék a környezetet az út szélén szétbontott akkumulátorok, hűtőszekrények, televíziók.

Csak egy kicsit kellene odafigyelni, és jobb lehetne.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

6 komment

Címkék: Környezetvédelem Lomtalanítás Újrahasznosítás Lomizók

Ikszek

2014.04.03. 08:38 Sipos Péter

ikszek.jpgVasárnap választás. Mindenki, akit az ország sorsa egy kicsit is izgat, azt találgatja, mi is lesz az eredmény. Én bízom a kormányváltásban, mert tudom, a jelenlegi rezsim maradása tragédia lenne Magyarországnak és azt is, hogy sokan gondolkodnak hozzám hasonlóan. Többen, mint ahányan azt hiszik, hogy a Szeretett Vezető mandátumának meghosszabbítása az egyetlen üdvözítő a hazának.

A jelenlegi rezsimmel elégedetlenkedők között kevesebben vannak a vakhitűek. Sokukat kétségek gyötrik. Az egyik visszatérő – és a közvélemény kutatásokat nézve nem is alaptalan – nézet az, hogy nem vagyunk elegen Orbán és társai elzavarásához. Arról a szociálpszichológiában ismert jelenségről, hogy a jelentős társadalmi átalakulások idején előfordul, hogy a többség úgy gondolja, hogy kisebbségben van, Mérő László írt szokás szerint élvezetes cikkében. Az elégedetlenek folyamatosan arról beszélnek, hogy az emberek nagy része (a többiek) ostoba, hagyják magukat átverni a FIDESZ kifinomultan primitív kommunikációja által. Nem veszik észre, hogy akivel csak beszélnek erről, mind ezt mondja. Persze hogy nincsenek kevesen az Orbán-fanatikusok, de az elmúlt négy évben – egy nagyon szűk kedvezményezetti körön kívül – szinte nem volt olyan társadalmi csoport, amelyikbe bele ne martak volna. Sok, egykor jobbra szavazónak van elege abból, hogy az állam által szervezetten lopják szét az országot, tönkreteszik az oktatást, szegénységbe, bizonytalanságba taszítják emberek millióit. Sokan közülük nem szavaznának egy Mesterházy vezette összefogásra, de nem kizárt, hogy a szavazás napján otthon maradnak. Sokan még a legközelebbi ismerőseiknek sem merik elmondani a véleményüket, mert féltik a saját, vagy családtagjaik egzisztenciáját. Mi, változást akarók vagyunk többen, csak bíznunk kell önmagunkban és vennünk kell a bátorságot a sorsfordító szavazáshoz.

Nincsenek kevesen, akik attól tartanak, hogy az új kormányt maga alá temeti a megörökölt lehetetlen helyzet. Azt mondják, hogy maradjon inkább Orbán, és egye meg, amit főzött. Tényleg irtó nagy a baj, de a számlát soha sem a kormányok, hanem a nép fizeti. Ha nem kezdődik meg a fordulat, garantálható a fejre állás, de a forint elszállását, az infláció felgyorsulását, a bankcsődöket nem a mostani rablóvezérek, hanem az egyszerű emberek sínylik majd meg. Az elmúlt négy évben nőtt a nagyon szegények száma, egyre többen élnek embertelen körülmények között. Nem kétséges, ha Orbán és Matolcsy marad, a számlát a szegények állják továbbra is. Ha nincs váltás, garantáltan folytatódik a gazdaság kiszipolyozása, az oktatás elsorvasztása és a népbutítás minden eddig megismert formája. Magyarország tovább sodródik Kelet, vagyis Ukrajna, Belarusz és Oroszország felé. Ha maradnak, aki teheti, elmegy innen, mert egyre élhetetlenebb lesz az ország.

Sokan hiszik, hogy ha a jelenlegi ellenzéknek csak egyszerű többsége lesz az új parlamentben, semmire sem megy a sok minősített törvény, az évekre bebetonozott Orbán vazallus miatt. Az orbáni választási törvényt úgy rakták össze, hogy egy viszonylag kis fölényt szerző alakulat is nyerhet akár kétharmaddal. A győzelem és a minősített többség nincs nagyon távol egymástól. Ha a kétharmad nem is jön össze, egy Kormányváltó győzelem esetén van arra remény, hogy a FIDESz-en belül is lesznek békepártiak, olyanok, akik nem szeretnék magukra venni a káosz fokozásának erkölcsi terhét. Velük együttműködve pedig hozzá lehet látni az ország helyreállításához.

Mindannyiunkat nyomaszt 2006 emléke. Nem kizárt, hogy ha a választáson Orbán bukik, sokkal nagyobb felfordulást csinálnak, mint akkor. De ezért hagyjuk a nyerni őket? Hagyjuk, hogy egy erőszakos, rabló kisebbség maradjon a nyakunkon? A józan többségnek meg kell akadályoznia, hogy elfajuljanak a dolgok. Ki kell egyezni a jobboldalnak azzal a részével, amelyik jogállamot akar, és határozottan kell fellépni a garázdákkal, rendzavarókkal szemben. Nincs más lehetőség. Nem engedhetünk az elrabolt pénzből fizetett álcivilek, a Simicska finanszírozta börtöntöltelékek zsarolásának.

Főleg az értelmiségiek között akadnak számosan, akiket taszít, hogy a Kormányváltó Szövetségben ugyanazok a levitézlett arcok viszik a prímet, akiket 2010-ben kiszavazott az ország. Nem látják, hogy hogyan lehetne ezekkel megújulni.Amikor a Párbeszéd Magyarországért megalakult, majd szövetséget kötött Bajnaival, azt céloztuk meg, hogy nem érjük be egyszerű kormányváltással, korszakváltást akarunk. Be kellett látnunk, hogy ehhez most nem tudtuk elnyerni a magukat baloldalinak mondók táborának támogatását. A liberális értelmiség és a médiamunkások, közvélemény-formálók többsége nem nyitott a megújulásra. Megmorogja, de kiszolgálja a „hagyományos baloldalt”, fél a változástól. (Számos barátom is csak a képernyő előtt, meg nekem morog, de keresztbe szalmát nem tesz, hogy megváltozzanak a dolgok.) A „ballib” média által befolyásolt publikumot nem voltunk képesek átformálni. Ezen még dolgozni kell. Az elmúlt év végére egyértelművé vált, hogy csak egy széleskörű összefogásnak van reménye a kormányváltásra. A választási rendszer arra kényszeríti a korszakváltás híveit, hogy fejet hajtva az erőviszonyok előtt egy, az MSZP által dominált választási szövetség tagjaként akadályozzák meg Orbánék újrázását. A választási együttműködés kialakult formája megadja a lehetőséget arra, hogy a korszakváltás híveinek legyen parlamenti képviselete, lehetősége arra, hogy nagyobb erővel dolgozhassanak a baloldal megújításán.

Sajnos nem tudok értelmesebb választást, mint a kisebbik rosszra szavazni. Nekem is számos fenntartásom van mostani szövetségeseinkkel. Fájó szívvel, de tudomásul vettem, hogy ha finnyáskodunk, ha az egyik kutya, másik eb elvén a látszólagos függetlenséget választjuk, Orbán malmára hajtjuk a vizet. A FIDESz választási rendszerét – nem véletlenül – úgy találták ki, hogy aki azt akarja, hogy leváltsuk a kormányt, kénytelen legyen az MSZP-vezette szövetségre szavazni. 2010-ben sokan gondolták, hogy a legrosszabb FIDESz is jobb annál, mint a mit a szocialisták műveltek. Mára már belátják, sajnos tévedtek, nem gondolták, de bebizonyosodott, van még lejjebb. A jogállam hívei azzal a reménnyel szavazhatnak a Kormányváltó Szövetség jelöltjeire, hogy azok helyreállítják a lerombolt demokratikus intézményeket. Enélkül pedig nem is ábrándozhatunk arról, hogy a Haza fényre derüljön.

A szövetségkötés vitái láttán okkal aggódhatunk, hogy milyen kormányzást várhatunk Mesterházitól és társaitól. A kényszer nagy úr. A részt vevő pártok kénytelenek lesznek összecsiszolódni, különben elbuknak. Ha nem tartják be ígéretüket és nem hozzák helyre a legalapvetőbb igazságtalanságokat, nem állítják vissza a jogállamot, örökre kiírják magukat a politikából. Ezt nem fogják kockáztatni. Ha egy sokszínű kormányzó koalíció jön létre, ott ki kell alakulnia a vélemény-harmonizáció intézményeinek, szokásainak. A döntések előtti vita záloga lehet egy jobb kormányzásnak, szemben azzal, amit a Centrális Erőtér művelt az elmúlt négy évben.

A voksolás nem szerelem kérdése. Tökéletes választás nincs. Azt ajánlom tehát, hogy ki-ki ízlése szerint befogott orral, vagy egy-két uniqum után, de leginkább a józan eszére hallgatva, menjen el szavazni a Kormányváltók jelöltjére, és vigyen magával még legalább egy embert.

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

24 komment

Címkék: Parlament Választás Kormányváltás Április 6.

Csatorna reloaded?

2014.03.27. 10:31 Sipos Péter

csatornázás.jpgMeglepő levelet talált számos hegyvidéki polgár a postaládájában. A levélben arról értesítették, hogy – hála az Új Széchenyi tervnek és az Európai Unió nagyvonalú támogatásának – utcájukban 2014-ben végre kiépül a szennyvízcsatorna. Normális esetben egy ilyen hírnek mindenki örül. Csak az csodálkozik, aki már évtizedek óta fizeti a szennyvízdíjat a Csatornázási Műveknek. A mai mutyi-világban ilyenkor mindenkinek megindul a fantáziája.

Aki az elmúlt évtizedekben a Hegyvidéken építkezett, általában szemben találta magát a közművesítés nehéz problémájával. Nagyon helyesen már régóta nem adnak ki építési engedélyt olyan házakra, melyeknek a csatornázása nem megoldott. A szolgáltató azonban nem örül az újabb kuncsaftnak, nem viszi el a vezetékeket az új épülethez. Ezt a feladatot az építőnek kellett megoldania. A Csatornázási Művek aztán szigorú ellenőrzést követően térítésmentesen átveszi a csatorna közterületen létesült részét. Innen kezdve aztán lehet fizetni a csatornadíjat. Így épült ki a hegyoldal csatorna-rendszerének nagy része.

Nagyjából 35 hegyvidéki utcában lakók kapták meg az alábbi levelet, melynek olvastán sokakban felderengett, hogy is épült ki náluk annak idején a szennyvízelvezetés.

Csatorna levél.jpg

A legtöbben csak megvonták a vállukat, de vannak néhányan, akik nem restelltek levelet írni a projekt irányítóinak, kérve, hogy náluk ne nyúljanak a megbízhatóan működő rendszerhez. A Fodor utca és környéke lakói például attól tartanak, hogy a bevált gravitációs rendszer helyett a kevésbé üzembiztos, ám drágább átemelős megoldás valósul meg. Nem kívánják azt sem, hogy az utcájukat értelmetlenül felbontsák. Nemcsak a nyugalmukért aggódnak, de félnek attól is, hogy végül még kevésbé lesz járható az utcájuk.

Egy nemrégiben tartott képviselő-testületi ülésen én is kértem a kerület vezetésétől, nézzenek utána, nehogy fölösleges túrják fel az utcákat. Az önkormányzat szempontjából sem mindegy, mi történik, mert a projektnek nem része a felásott utak teljes helyreállítása. Az újra-burkolás költsége a mi zsebünkből megy. (Nem mintha az EU-s pénzek értelmetlen szórása elfogadható dolog lenne.) Ígéretet kaptam arra, hogy az illetékesek odafigyelnek. Ebben meg is nyugodtam egészen addig, amíg elém nem került a Hegyvidék újság lelkes hangú tudósítása arról, hogy folytatódnak a csatornaépítések előkészületei. Azóta egy kicsit aggódom.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

10 komment

Címkék: Hegyvidék Csatornázás EU támogatás Útfelbontás

Semleges? Nem.

2014.03.24. 10:20 Sipos Péter

hegyvidékújság.jpgNormális esetben az önkormányzatnak távol kellene tartania magát a választási kampánytól. Annyi dolga lehet, hogy bizonyos technikai feltételeket (hirdetési felületek a helyi médiában, plakáthelyek) biztosít az indulók számára. A vélemény-nyilvánítástól, a versengő jelöltek megkülönböztetésétől azonban tartózkodnia kellene a közpénzből fizetett tisztségviselőknek és hírközlőknek is. Egy normális országban.

A héten ülésezett a Hegyvidéki képviselő-testület. Az eseményről szóló beszámolót hamarosan olvashatják a Hegyvidék újságban az érdeklődők. Most arról írok, ami a tudósításból valószínűleg kimarad.

Napirend után van lehetőségük a képviselőknek arra, hogy jelezzék a hozzájuk a kerületi lakosoktól eljutott problémákat, vagy azt, ami a szemüket csípi. Így tettem szóvá én is azt, ahogy a Hegyvidék Újság és a Hegyvidék TV a kampány során egyoldalú tudósításokkal, a hirdetmények kommentálásával és a reklámok letiltásával különbséget tesz az egyes jelöltek között. (Akkor még nem tudtam, hogy a Budai Polgár sem jár el másként.)

A választási etikai kódex körüli bonyodalmakról már korábban írtam. Akkor azt is megemlítettem, hogy a Hegyvidék Újság hónapokkal jelöltté válása előtt rendszeresen szerepeltetni kezdte Fónagy Jánost, akiről már akkor tudni lehetett, hogy a kormánypártok jelöltje lesz. Amikor Bauer Tamás még hivatalos jelöltté válása előtt egyik gyűléséről szeretett volna hirdetményt közzétenni az újságban, a szóbeli ígéret ellenére a tájékoztató nem jelent meg. Mint utólag Pokorni polgármestertől megtudtuk, azért, mert akkor még nem volt jelölt.

Az etikai kódex aláírásának megtagadásáról a Hegyvidék „Szokatlan incidens” címmel adott hírt, mintha tettlegességre került volna sor az esemény folyamán. A rövid tudósításban nem tájékoztatták az olvasókat Bauer döntésének indokairól és arról sem, hogy egyébként vállalta az ajánlások betartását, viszont tényként közölték, hogy „a Kormányváltás baloldali pártszövetség – a jogszabályokat be nem tartva – saját készítésű hirdetőtáblákat helyezett el a kerület különböző pontjain”, amiből egy árva szó sem igaz. Az újság azt is megengedte magának, hogy a jelöltnek a lapban megjelent hirdetésére is bíráló megjegyzéseket tegyen. A Budai Polgár, a II. kerületi önkormányzat lapja, nem bonyolította agyon a dolgot, kerek-perec megtagadta ugyanennek a hirdetésnek a közlését.

A Hegyvidék TV is úgy gondolta, jogában áll a pártok hirdetéseit cenzúrázni. Úgy döntöttek, nem sugározzák a 4K! jelöltjének kampányfilmjét. A párt szerint a főszerkesztő asszony ezt azzal indokolta, hogy a klip sérti a miniszterelnököt, mert szavait egy majom szájába adták. A szerkesztőség később kiadott közleményében a pártok nagy része által aláírt etikai kódexre hivatkozott.

Azért tartottam fontosnak erre a képviselő-testület ülésén felhívni a figyelmet, mert hasonló egyoldalúságot tapasztalhatunk a Normafa ügyében is. Szinte minden lapszámban lelkendező tudósításokat olvashatunk arról, hogy mennyi egyeztetés volt már a tervezett fejlesztésekről, de grandiózus beruházást ellenzők – egyetlen kivételtől eltekintve – nem jutnak megszólalási lehetőséghez. Több helyi civil szervezet is jelezte nekem, hogy az újságnak közlésre megküldött nyílt leveleik a papírkosárban végezték.

Pokorni polgármester megígérte, hogy az elhangzottakat továbbítja a főszerkesztőknek. Ő ugyanis – mondta már sokszor – nincs befolyással arra, hogy a helyi médiában mi és hogyan jelenik meg.

A vak is láthatja, hogy ez így is van.

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

Szólj hozzá!

Címkék: Pokorni Zoltán Hegyvidék újság Hegyvidék Televízó Budai Polgár Választási kampány

Bauer Tamás igazsága

2014.03.12. 08:42 Sipos Péter

Bauer.jpgMi jár annak, akinek igaza van? A bon mot szerint a szája. A politikában talán még hatványozottabban van ez így. Bauer Tamás is magára maradt jelölt-társai között, amikor kifejtette, hogy miért nem írja alá a Pokorni polgármester által előterjesztett választási etikai kódexet. Az, hogy a FIDESZ jelöltje nem akarta megérteni, teljesen érthető, de az, hogy a magukat ellenzékinek tartó jelöltek is süketek voltak a Bauer mondataira, már elgondolkoztató. Pedig Bauer nem mondott mást, mint azt, hogy a FIDESZ reprezentánsaival együtt nem írja alá az etikai kódexet, de vállalja, hogy betartja az abban foglaltakat.

A Hegyvidéki polgármester a 2010-ben bevált gyakorlatához híven elkészített és a megfelelő számú ajánlást kapott jelöltek elé tett egy etikai kódexnek nevezett megállapodás tervezetet. Ez számos ajánlást és vállalást tartalmaz arról, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek hogyan kampányoljanak. Ezek annyira evidensek, hogy minden jó szándékú jelölt számára elfogadhatóak. Bauer Tamásnak sincs ezekkel a szabályokkal semmi baja, csak az ellen van kifogása, hogy a kódex aláírásával menlevelet adjon a jelenleg hatalmon lévőknek.

A Kormányváltó Szövetség jelöltje a megállapodás aláírásával nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy a választásokon indulók egyenlő esélyt kapnak, mert a szabályokat a jelenlegi kormánypártok eddigre már úgy alakították ki, hogy nekik lejtsen a pálya. A helyi médiumokban való megjelenésben például már rég nem beszélhetünk kiegyensúlyozottságról, hiszen Fónagy János még azelőtt gyakori szereplővé vált a Hegyvidék újságban, mielőtt hivatalos jelölt lett volna. Bauer Tamás egyetért azzal, hogy a „kampány célja a pártok és jelöltek, továbbá az általuk képviselt értékek, az elérendő célok bemutatása”, de nehezményezi, hogy Fónagy János nemcsak elzárkózik a jelölti vitától, de egyenesen bohóckodásnak tartja azt. Bauer Tamás vállalja, hogy a kampány során „tartózkodnak egymás pártjának és jelöltjének lejáratásától, és ilyen céllal harmadik személyeket sem bíznak meg”, de úgy gondolja, hogy a FIDESZ álcivil pincsikutyái mögé bújva már rég megsértették ezt a szabályt is.

Bauer Tamás azt mondja, hogy a szabályokat természetesnek veszi és betartja, de a megállapodás aláírásával nem ad menlevelet a normákat lábbal tipró hatalomnak. Lehet, hogy ez az üzenet kicsit bonyolult. A többi párt képviselői mindenesetre úgy tettek, mint akik nem értik, és – Pokorni polgármester javaslatára – mohón magukénak szavazták meg a Bauert illető plakáthelyeket. Lelkük rajta. A Kormányváltók jelöltje most a Választási Bizottsághoz fordult jogorvoslatért, mert szerinte senkit sem lehet kizárni az önkormányzat által biztosított kampányeszközök használatából.

Paradox, hogy az etikáról papoló önkormányzat saját honlapján hamis állításokkal tudósít az etikai kódex aláírása körüli vitáról. Az elmúlt négy évben megszokott hazug ferdítéssel úgy állítják be, mintha Bauer szabálytalanul „ragasztgatta tele a kerületet”. Pedig semmi más nem történt, hogy az erre a célra a főváros által kihelyezett (négyoldalú) plakáthelyekre elsőként tette ki saját hirdetményeit, míg a kerület által kihelyezett (háromoldalú) táblákat üresen hagyta, mert megvárta a sorsolást, amiből végül kihagyták.

Hogy Bauer Tamás elvhűsége politikai értelemben, szavazat-nyereségben mérhetően kifizetődő-e, nehéz felbecsülni. Lehet, hogy sok választónak már túl kifinomult ez az üzenet és nagyobb hatása lenne annak, ha sok helyütt látnák a plakátjait, amire most kicsi az esély. De az is lehet, hogy a választók díjazzák majd a karakán kiállást. Néhány hét, és kiderül.

BREAKING!

Pokorni polgármester visszakozott. Belátva, hogy Bauer megjelenési lehetőségeinek megvonása törvénysértő, nem várta meg a Választási Bizottság döntését, és gyorsan kitett újabb plakáthelyeket. Azt is biztosítja, hogy a Kormányváltók jelöltje a Hegyvidék újságban és a Hegyvidék TV-ben is ugyanúgy megjelenhessen, mint a többi induló.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

52 komment

Címkék: Pokorni Zoltán Bauer Tamás Etikai kódex Fónagy János Kormányváltó Szövetség Hegyvidéki önkormányzat

süti beállítások módosítása