Magamról

Közgazdász vagyok, éppen túl a hatvanon. Négy évtizede szerelmes ugyanabba a lányba, aki három szép, okos és felelősségteljes, immár felnőtt gyermekünk anyja, és két tündéri unokánk nagyija. Nem mellesleg 2010-től 2014 őszéig képviselő voltam szülőföldemen, a Budapest XII. kerület (Hegyvidék) önkormányzatában. Sok vívódás után, 2013 februárjában sokadmagammal elhagytam az LMP-t és új pártot alapítottunk, Párbeszéd Magyarországért néven. Ebben a blogban időről-időre megírom, hogyan látom a világot. Írok színházról, filmről, politikáról, helyi ügyekről és minden másról, ami érdekel. Remélem, nem csak engem.

A Reichstag? De miért?

A fenti képen látható Reichstag a mai formájában csodálatos szimbólum-együttes. Először is azért, mert egy rosszhírű régi épületet úgy korszerűsítettek, hogy visszanyerte funkcióját és megtarthatta formáját. Másodszor azért, mert a tiszta üveg kupola tükörrendszere beviszi a nap fényét az ülésterembe. Harmadszor, de nem utolsósorban pedig azért, mert a kupola látogatói felülről láthatnak rá a képviselők munkájára. Valószínűleg nemcsak arányai, hanem a szimbolikája miatt is gyönyörű. Teljesen odavagyok érte.

Aktualitások

2014. október 7-én, kedden, 17 és 18 óra között a ciklus utolsó képviselői fogadóóráját tartom a Café Bagatelle-ben. Minden kedves engem felkereső választópolgár vendégem egy kávéra, vagy teára és egy süteményre. Előzetes bejelentkezés: sipos.peter@parbeszedmagyarorszagert.hu

Cím: 1126 Budapest, XII. kerület Németvölgyi út 17.

 

Írjon nekem!

Ha szeretné velem felvenni a kapcsolatot, írjon egy e-mailt a sipos.peter@parbeszedmagyarorszagert.hu címre. Nem ígérem, hogy megoldom a problémáját, de azt igen, hogy biztosan válaszolok.

Védett házak

2013.07.04. 10:00 Sipos Péter

Városmajori kertészet I.jpgA hegyvidéki képviselő-testület legutóbbi ülésén védetté nyilvánította a kerület legrégibb épületét. Ugyanazzal az előterjesztéssel két másik ház helyi védettségét szüntettünk meg. Ahogy azt Virág elvtárs a Tanúban mondta: „csapásokat adunk, csapásokat kapunk”.

A feltáró munka Bognár Gábor művészettörténész kitartásának eredménye, de a döntéshez szükség volt Püspöki Gábor képviselőtársam szívósságára és Somogyi Borond főépítész nyitottságára is. A most védettséget kapott épület közel háromszáz évvel ezelőtt épült. A Városmajor területén Daun Henrik gróf, várparancsnok 1720 körül a park nyugati részében – a mai Acsádi Ignác utca vonalában, az iskola helyén és a mögötte fekvő részen – nyaralót és gazdasági épületet, valamint kertet létesített. Egy, a XVIII. század végéről származó térképen már szerepel a mai is álló melléképület „Wirthschafts Gebäude” felirattal, azaz gazdasági épület lehetett ekkor. A terület birtoklásának jogosságát kétségbe vonó Buda városa hosszas huzavona után végül 1729-ben megvásárolta a területet a várparancsnoktól, majd kertészeknek adta bérbe. A majort II. József rendeletére 1785-ben Tallherr József kamarai építész tervei alapján nyilvános közparkká alakították át. Ekként lett a Városmajor az ország első nyilvános városi közparkja. A Daun-féle nyaralóban a XVIII. század végén a város mulatóhelyet alakítottak ki. A helytörténeti irodalom szerint később itt, illetve a melléképületben kocsma működött a „Remetéhez”, majd „A Majomhoz” néven. Az 1848/49-es szabadságharc során, Buda ostromakor, egy időre itt rendezte be főhadiszállását Görgey Artúr. A nyaralót később más célokra használták és többször átalakították, végül 1910 körül, a Györgyi Dénes és Kós Károly által tervezett, ma is álló iskola építésekor bontották le.

Daun nyaraló régi térkép.jpgAz épület egy XVIII. századi térképen.

A korabeli térképek tanúsága szerint az eredeti melléképületnek csak a nyugati traktusát tartották meg a XIX. század közepe után. A levéltári források, térképek elemzése során bebizonyosodott, hogy a ma itt álló, a fővárosi kertészet (Főkert Zrt.) használatában lévő, a Városmajor területén, a Városmajor utca 61. címen nyilvántartott, az Acsády Ignác utca torkolatának nyugati oldalán álló épület azonos az egykori Daun-féle, 1720-as években épült nyaraló melléképületének nyugati szárnyával.

Városmajori kertészet I.jpgAz épület napjainkban.

A védetté nyilvánítás persze csak az első lépés. Ahhoz, hogy ez az érték fennmaradjon az utókor számára, mindenekelőtt olyan funkciót kell neki találni, ami megfelel parkbéli helyének és garantálja, hogy még sokáig állhasson. Ha tisztázódik az épület rendeltetése, a további kutatások eredménye alapján az értékeket megőrző átalakítást kell rajta elvégezni, mert jelenlegi állapotában nem nevezhető a Városmajor gyöngyszemének.

Városmajori kertészet.jpg

Városmajori kertészet III.jpgÍgy néz most ki a FŐKERT raktára, az egykori kocsma.

Hogy a megfelelő funkció és a folyamatos törődés mennyire fontos, jól mutatja a két megszüntetett védettség. A Mártonfa utca 4. alatti épületet 1996-ban helyezték védelem alá, de most kiderült, hogy a házat több, mint tíz éve elbontották. Mivel nem rekonstruálható, ki, mikor tüntette el az épületet, a felelősségre vonásra nincs lehetőség.

Mártonfa u 4.jpg Látja? Nem látja? Na látja, ez a védett épület hűlt helye a Mártonfa utca 4. alatt.

Az Alkotás utca 21. szám alatti ház áll még ugyan, de a 2006-ban védetté nyilvánított homlokzat a mellette felépíteni engedett új épületek és házon elkövetett csúfítások miatt a védelem fenntartása többé nehezen indokolható.

Alkotás21 utcakép.jpg Az Alkotás utca 21. védett, de elcsúfított homlokzata.

Míg tehát az egyik szemünk nevet az egykori városmajori kocsma-épület feltárása és védetté nyilvánítása miatt, a másik sír, mert két érték időközben elpusztult. A tanulság nem túl bonyolult: nem elég kimondani valamiről, hogy óvandó, de vigyázni is kell rá, ha azt akarjuk, hogy unokáink is láthassák.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

4 komment

Címkék: Városmajor Hegyvidék Önkormányzat Helyi védettség

A bejegyzés trackback címe:

https://sipospeter.blog.hu/api/trackback/id/tr535389148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2013.07.08. 22:21:38

A helyi védettség kitüntető címe mellé jár valamilyen támogatás, ösztönzés, segítség is, vagy ez csak egy titulus - amit újabb 10 év múlva levesznek majd, mivel időközben ez a védett épület is "elpárolog"?

Komolyan kérdem, mert ez így önmagában semmit sem ér, semmit sem jelent. Legfeljebb kötöttséget - ami által egy sima gázcső áthelyezés is több havi tortúrával járhat - már amennyiben az ingatlan nem házon belüli (értsd állami/önkormányzati/mutyista).

Sipos Péter 2013.07.09. 14:06:14

Egyetértünk. Annyi van, hogy állítólag némi előnyt élveznek az ilyen épületek a felújítási pályázatok elbírálása során. Szívesen venném a segítségét abban, hogy javaslatot tegyünk a szabályozás/ösztönzés javítására.

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2013.07.09. 14:35:11

@Sipos Péter: Évekkel ezelőtt EMA-val (Eva M. Amichay) sokat beszélgettünk erről. Megpróbálom visszakeresni, de a lényeget az ingatlanra vonatkozó adókedvezményekben (ingatlanadó, kommunális adó, garázsadó, stb), áfa elengedésben, célzott támogatások megadásában láttam, illetve a felújításokra fordított összegek valamiféle adóalap csökkentő lehetőségében. Alap kellene legyen műemléki/helyi védett ingatlanok esetében a közigazgatási díjak elengedése is. Valamint a korhű helyreállításban nyújtott térítésmentes önkormányzati (most már kvázi állami) segítségnyújtás - a korabeli tervrajzok felkutatásában, szín- és anyaghasználat meghatározásában.
süti beállítások módosítása